Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
426 IZSÁK LAJOS Kormánynak sem volt politikai kifogása. Közvetlen munkatársai úgy látták, hogy a zárkózott és merev főpap „uralkodásra termett". Л hívők szemében sem a „jó pásztor" benyomását keltette, hanem inkább „hívei félve csodálták". A prímás, minthogy magát csalhatatlannak vélte, természetszerűleg gyanakvó és bizalmatlan is volt. E tulajdonságok viszont veszélyesek lehettek és voltak is egy olyan időszakban, amikor az egyház vezetésénél is fokozott rugalmasságra és politikai megfontoltságra lett volna szüksége. Az új hercegprímás 1945. október 7-én foglalta el Esztergomban az érseki széket, és programnak is beillő beszédében határozottan kijelentette: „Atyátok akarok lenni, még a nehéz idők súlyos kísértései között eltévelyedett tékozló fiúknak is. Még nem léphetek be a közjogi harcok dandárjába sem, mert közjogi örvényben élünk ... Ha a balszerencse elmúltával a nemzet józansága hidat ver az örvény felett, mint Pontifex, mint hídverő, a Ti érseketek, az ország prímása is ott lesz a közjogi életünk helyreállításában és továbbvitelében." A múltra hivatkozva Mindszenty magát „homo regiusnak", vagyis a király megbízottjának tekintette, aki a király távollétében vagy hiányában az ország legfőbb méltósága. Kinevezése után egyik első lépése volt, hogy kifejezte hűségét az általa Magyarország örökös királyának tartott Habsburg Ottóhoz.1 1 Mindszenty egyházi tisztségeit püspökként és prímásként is legalább annyira politikai szerepkörnek, mint egyházi méltóságnak tekintette. Ez mutatkozott meg a katolikus politikai párt újjáélesztésére irányuló kísérletek idején is. 1. Magyarországon a katolikus párt újjászervezésének az ügye már 1944 tavaszán, közvetlenül a német megszállás után felmerült. Az új párt, a Keresztény Demokrata Néppárt későbbi vezetője, Pálfiy József gróf ugyanis 1944 nyarától részt vett a Magyar Front megalakításában és a nemzeti ellenállás szervezésében is. A párt újjászervezése azonban csak később, 1^44 őszén kezdődött meg Serédi Jusztinián hercegprímás beleegyezésével és a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) vezetőinek közreműködésével. A Keresztény Demokrata Néppárt 1944. október közepén alakult meg, a szervezeti kiépülés megkezdése azonban 1944 december végéig 1945. január elejéig elhúzódott.1 2 A Keresztény Demokrata Néppártot (KDNP) megalakulása pillanatából kezdve szoros szálak fűzték a katolikus egyházhoz, így magatartása, illetőleg programja is függvénye volt az egyház általános politikájának. A magyar katolikus egyház és a hozzá kapcsolódó különböző szervezetek azonban a felszabadulás idején nehezen 11 Uo. és Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Buenos Aires 1965. 181—182. 12 A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt indulásának körülményeire, programjaira és a katolikus egyház kapcsolatára részletesebben lásd: Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944—1949. Kossuth Könyvkiadó, 1983. 44 -62.
