Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
NÉPI DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 395 az Ideiglenes Nemzetgyűlés törvényt alkotott a magyar állami szuverenitás gyakorlásáról, az államfőt megillető kinevezési jogkörről és a Nemzeti Főtanácsról,17 valamint a Németországnak küldött hadüzenetről, a Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményről, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletekről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés — utolsó törvényalkotásaként — elfogadta a nemzetgyűlési választásokról szóló törvényt, amelynek kétségtelenül kiemelkedő jelentősége volt a parlamentáris demokrácia fejlesztése szempontjából Magyarországon.1 8 2. Az 1945:VIII. törvény minden magyar állampolgárnak, aki betöltötte életének 20. évét és 1945. szeptember 1-én Magyarország 1937. december 31-i határain belül lakott, választójogot adott. Csupán azokat fosztotta meg választójoguktól, akiknél a 600/1945. M. E. sz. rendelet 5.§-a alapján azelkobzási eljárás már megindult; akiket az igazolási eljárás során foglalkozásuk gyakorlásától egy évnél hosszabb időre tiltottak el, vagy ennél súlyosabban marasztaltak el; akik a törvényben felsorolt 25 jobboldali, fasiszta szervezet és egyesület vezetői voltak.19 A törvény 16 lajstromos választókerület felállításával biztosította, hogy minden szavazat egyenlő értékű legyen, kimondta ugyanis, hogy minden párt annyi mandátumot kap, ahányszor 12000 szavazatot adnak a választópolgárok az általa indított lajstromra. Emellett intézkedett az országos lajstromról is, mégpedig oly módon, hogy az összesen megszerezhető 50 mandátumból a pártok az országos választási eredményeik alapján részesedjenek. A választás titkos volt, de a törvény egyértelműen elutasította a szavazás kötelezővé tételét, és a választójog gyakorlásának megkönnyítése céljából minden 400 szavazó után külön szavazókör felállításáról intézkedett. A közvetlenség elvének a gyakorlati alkalmazásától pedig csupán annyiban tért el a törvény, hogy a nemzetgyűlést azzal a joggal ruházta fel, hogy a lajstromos választás útján nyert mandátumok mellett még további képviselőket válasszon meg tagjai közé az ország szellemi és közéleti vezető személyiségei közül. A törvény értelmében a fegyveres testületek, a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai nem voltak választhatók. A választás során felmerülő vitás kérdések eldöntésére a törvény külön választási bíróság felállításáról gondoskodott, oly módon, hogy a választási bíróságba l-l tagot a Magyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsának bírái közül kellett kijelölni, további tagokat pedig a választásokon résztvevő pártok küldhettek ki. п A 3 tagú Nemzeti Főtanács 1945. január 26-tól 1946. február l-ig, a köztársaság megteremtéséig gyakorolta az államfőt megillető egyes jogokat Magyarországon. 18 I945:VIII. tc. "> Két év hatályos jogszabályai 1945—1946. Grill Károly Könyvkiadóvállalata. Budapest, 1947. 38.
