Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
392 BALOGH SÁNDOR értékelésében, a felelősség megítélésében azonban mutatkoztak közöttük bizonyos, egyelőre inkább csak hangsúlybeli különbségek. így kétségtelenül megállapítható, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai nem csupán a történelmi pillanat ünnepélyességétől áthatva, de a közös érdekek felismerésétől és Magyarország sorsáért érzett felelősségüktől is vezérelve szavazták meg egyhangúlag a szózatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés — a Politikai Bizottság1 0 javaslatára — másnapi ülésén, 1944. december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A kormányban 3 kommunista, 2 szociáldemokrata, 1 parasztpárti, 2 kisgazdapárti és 4 pártonkívüli foglalt helyet. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés — Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök programbeszédének a meghallgatása és jóváhagyása után — döntött a felhatalmazásról is, ami lehetővé tette, hogy a kormány a jövőben rendeleti úton szabályozza a megoldásra váró kérdéseket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány jellegében hasonló volt ugyan az Ideiglenes Nemzetgyűléshez, de politikai összetételében elmaradt attól, mert a szövetséges nagyhatalmak politikájával összefüggésben és a katonai helyzet miatt három volt horthysta tábornok és gróf Teleki Géza is miniszteri tárcát kapott abban. Ennek ellenére az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem a burzsoázia kormánya volt, hanem sokkal inkább a dolgozó nép végrehajtó hatalma. Jellegét elsősorban nem személyi összetétele, hanem antifasiszta és következetes demokratikus programja, valamint a baloldali erőknek törvényhozásban betöltött szerepe és súlya szabta meg, illetőleg biztosította. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttével ily módon nemcsak a hitleri Németországgal való szakítás feltételei teremtődtek meg, hanem ez azt a lehetőséget is magában rejtette, hogy az antifasiszta és demokratikus feladatok valóban népi módon oldódjanak meg Magyarországon. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása, vagyis az új központi törvényhozó és végrehajtó hatalom létrejötte tehát egyben a népi demokratikus Magyarország születésnapja, nemzeti történelmünk valóságos sorsfordulója és legújabbkori történelmünk tényleges korszakhatára is lett. A lényegen ugyanis mit sem változtat, hogy ebben az időben tulajdonképpen még „két Magyarország" volt, pontosabban két egymásnak gyökeresen ellentmondó államhatalom létezett az országban. Az egyik a hitleri Németország által erőszakkal létrehozott nyilas uralom, amely a Vörös Hadsereg csapásai alatt és saját bomlása következtében is haladt a közeli teljes megsemmisülés felé, a másik pedig a népi demokratikus hatalom, amely viszont csak a megszállt területek felszabadítása után terjeszthette ki hatókörét az országra, érvényesíthette maradéktalanul akaratát az egész ország területén. Ez különben egyáltalán nem volt magyarországi sajátosság. Hiszen a közép- és délkeleteurópai országok többségében az ideiglenes kormányok létrejötte idején valamilyen formában még a régi hatalom is létezett. 10 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága 1944. december 22-én alakult meg 23 taggal, feladata volt a legfontosabb döntések előkészítése.
