Századok – 1985
Tanulmányok - Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848) I/3
NÓGRÁD VÁR M HG YE NEMESSÉGÉNEK ÁTRÉTEGEZÖDÉSE 1542—1848 31 Egy úrbéri jobbágytelek haszna 1. rendű határban 52 Pft 2. rendű határban 48 Pft 3. rendű határban 42 Pft 4. rendű határban 36 Pft Egy „kila" (600n öl) majorsági szántóföld haszna: 1. rendű határban 1 Pft 45 xr 2. rendű határban 1 Pft 15 xr 3. rendű határban 1 Pft — 4. rendű határban — 45 xr Egy szekér szénát termő rét haszna mindenütt 5 Pft Egy „kapás" majorsági szőlő termése = 1 akó bor ára ugyanott. Egy „kila" (= pozsonyi mérő = 62,5 liter) gabona ára 1 Pft. A hivatal után élvezett jövedelmeket (fizetés, természetbeni járandóság stb.) forintértékben számították be. A vármegye úgy határozott, hogy azokat a fizetésre kötelezetteket, akik semmi jövedelmet nem tudtak bevallani, „mintegy személyes kereseti tehetség után" 10 Pft-nyi jövedelemmel vették fel, így 10 Pft jövedelmet minden összeírt személy bevallott jövedelméhez hozzáadtak. A feltüntetett összegek ezúttal nemcsak a kivetett hozzájárulást, hanem az eredetileg becsült jövedelmeket is feltüntetik, így rendkívül becses források. Kiket tüntet fel ez az összeírás? összesen 3734 hozzájárulást fizető természetes és jogi személyt. A feudális kiváltságosok körét — az 1809-es insurrectionális rendkívüli hadisegélyek kivetésekor alkalmazott módszer példájára — ezúttal is szélesen értelmezték a vármegye adószedői, mert a Werbőczi szerint nemesi jogokat élvező főpapok, világi főnemesek, katolikus plébánosok, esperesek, továbbá birtokos és címerleveles köznemesek mellett a honoratiorok (közéjük értve a jegyzőket, tanítókat), valamint az uradalmi és városi tiszteket, sőt a gyárakat, gyárosokat is összeírták. A nógrádi nemesség tényleges lélekszámára vonatkozó adatokat Fényes Elek tett közzé az 1840-es évek közepére vonatkozóan:3 1 17468 személy, a teljes népesség 9,09%-a élvezett nemesi jogokat, közülük 4367 férfinak volt szavazati joga is (ebben a számban a honoratiorok is benn foglaltatnak). Hatalmas tömeggé duzzadt tehát a feudális kiváltságosok száma, amelyben viszonylag nagy számban találhatunk immár 31 Fényes Elek országos összesítést is közöl, amelyből megállapítható, hogy a Magyar Korona országaiban az 1840-es években (a végvidékekkel, tengerparttal, a hajdú és jász-kun kerületekkel, Erdéllyel, Horvátországgal és Szlavóniával együtt) 617 521 nemes személy élt, a 11 895 796 főnyi teljes népesség 5,19%-a. A nemesség területi eloszlása igen egyenlőtlen volt. Számszerűleg a legtöbb nemes Borsod (35 425 fő), Pozsony (33 750), Szatmár (31906), valamint Heves és Külső-Szolnok (31620) vármegyékben élt. Nógrád vármegye a maga 17468 főnyi nobilitásával a törvényhatóságok rangsorában a 12. helyen áll, a népességen belül elfoglalt 9,09%-os arányszám viszont a legmagasabbak között van. A szomszédos Pest-Pilis-Solt vármegyében a létszám és arányszám (13 950 fő — 2,36%) jóval alacsonyabb, Heves és Külső-Szolnokban (31 620 fő — 10,65%) viszont magasabb. Fényes Elek: i. m. I. rész 20—25.