Századok – 1985
Folyóiratszemle - Bemutatjuk a „Zeitgeschichte” című folyóiratot I/277
278 FOLYÓIRATSZEMLE (Körülbelül a mi „adattár" műfajunknak felel meg.) Az 1978—80 között megjelent 5 ilyen közleményből 4 (80%) az 1918—1945 közötti időszakra vonatkozik, I átfogó jellegű. Tartalmi szempontból: 3 politikatörténeti közlemény (60%), I eszmetörténeti, 1 historiográfiai jellegű. Vagyis ebben a rovatban is a korábban látott jellemzőkkel találkozunk. A tanulmányok (dolgozatok) 24 szerzője közül 4 külföldi, 20 osztrák. A 20 osztrák közül 5 salzburgi, 5 bécsi, 10 egyéb ausztriai helységben dolgozik. A szerzőgárda I/6-a, 16,5%-a külföldi. Az osztrák szerzők csoportjában egyenletes eloszlást láthatunk: sem Salzburg, sem Bécs nem nyomja agyon a vidéket, mely 50%-kal képviselteti magát az Ausztriából érkező közlemények között. A szerzőknek a tudományos életben elfoglalt helyzetük szerinti megoszlása sem mutat nagymértékű eltolódást a legelőnyösebb helyzetben lévők javára: a legerősebben valóban az egyetemi tanárok és docensek képviseltetik magukat 7 közleménnyel (ez a dolgozatok 29,1%-a), de nem sokkal lemaradva, 6 dolgozattal követik őket az egyetemi adjunktusok és tanársegédek. Ezenkívül 4 tudományos kutató, 3 szabadfoglalkozású, 2 közintézményben dolgozó s 1—I középiskolai tanár, ill. fenti kategóriákba nem sorolható szerző tanulmánya jelent meg a folyóirat legrangosabb rovatában. A fenti számok tanúbizonysága szerint sikerült a folyóirat szerkesztőinek egy minden szempontból nyitott fórumot teremteniük a kortörténettel tudományos szinten foglalkozók számára. A „Kortörténet az oktatásban" rovat vizsgálata már más képet mutat: Salzburg és a középiskolai tanárok uralják ezt a terepet. A 27 szerző közül 23 osztrák, 4 külföldi. A legtöbb közlemény salzburgi szerző tollából származik: 16. Ez a közlemények összességének 59,5, a csak ausztriai szerzőktől származó közlemények 69,5%-a! Bécset 4, egyéb ausztriai helységeket 3 szerző képvisel. A rovat tárgyi sajátosságaiból következően a középiskolai tanárok vezetnek 12 szerzővel (44,4%), őket követi 5 egyetemi hallgató(!), 4 professzor, 3 tanársegéd, 2 tudományos kutató és egy közintézménynél dolgozó szerző. Feltűnő a salzburgi szerzők túlsúlya. A középiskolai tanárok vezető szerepe a tárgyalt kérdések jellege miatt teljesen indokolt. A szakirodalmat ismertető 15 közlemény valamennyi szerzője Ausztriában dolgozik. Salzburgból 7, Bécsből 6 ismertetés érkezett, egyéb helyről 2. Feltűnő az egyetemi adjunktus—tanársegéd szerzők nagy aránya (8 ismertetés — 53,3%!), őket 3 egyetemi hallgató, 2 professzor, 1—1 középiskolai tanár, ill. szabadfoglalkozású követi. A sajátos eloszlást messzemenően praktikus szempontok magyarázzák: az egyetemi professzor-főszerkesztő legkönnyebben fiatalabb kartársait nyerheti meg egy új könyv, vagy valamely témára vonatkozó irodalom ismertetésére. A „dokumentáció" rovat 6 szerzője mind osztrák. 4 bécsi, 2 más helységből való. 4 szerző közintézményekben (főleg archívumokban) dolgozik, 1 tudományos kutató, 1 „egyéb" kategóriába tartozik. A számszerű bemutatás után lássunk néhány érdekesebb tanulmányt. Időben legmesszebb 1848-ig nyúlt vissza egy tanulmány szerzője, aki a bécsi akadémiai légió káplánjának teológiai és politikai nézeteit elemzi.1 Ha időben rugalmasan húzzák meg a kortörténet határait a szerkesztők, nem cselekszenek másképpen a tartalmi jellemzők esetében sem: gyakran találkozunk irodalom- és társadalomtudományi jellegű publikációkkal. Feltűnően magas a pszichológia és történelem kapcsolatával foglalkozó tanulmányok száma.2 1 Sauer, Waller: Anton Füster — Priester der Wiener Revolution 1848. = Zg 2 (1975. aug.—szept.) 11—12. sz. 749—756. 2 Néhány cím: Leupold-Löwenlhal, Harald: Psychoanalyse und Geschichtswissenschaft = Zg2(1975. jan.) 4. sz. 83—91., Huher, Wolfgang: Psychoanalitische Pädagogik in der Zeit des Ständestaates. = Zg 6 (1979. aug.—szept.) 11—12. sz. 386 400., Federn, Ernst: Psychoanalyse und Sozialarbeit in Österreich = Zg 7 (1980. febr.) 5. sz. 141—149.
