Századok – 1985
Tanulmányok - Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848) I/3
NÓGRÁD VÁR M HG YE NEMESSÉGÉNEK ÁTRÉTEGEZÖDÉSE 1542—1848 21 A birtokos fő- és köznemesség vagyonára kivetett rovás számok szóródása (az átlagtól, középértéktől való eltérése) az egyházi főrendek esetében nem jelentős. A két egyházmegye közül az esztergomi érsekség nem hódolt be a kurucoknak, ezért a megyében egyébként nem birtokos garamszenthenedeki, valamint váradi káptalanok nyerték el a drégelyi és a nagyzellői birtokokat. A váci püspökség (40 dica) és káptalan (13 dica) viszont letették a hűségesküt, és így meg is maradtak a nógrádi uradalmaik haszonélvezetében. A vármegyében fekvő birtokaik alapján egy főnemes — gr. Forgách Simon tábornagy — és egy a fejedelem legbizalmasabb emberei közé tartozó nemes, Vay Adám udvari tanácsos voltak a legmódosabbak. Forgách birtokszerzéseiről már szóltunk, de a gömöri, Fülek tőszomszédságában fekvő Ajnácskő várát és uradalmát birtokló Vay is szép adományokat nyert a kuruc államtól. Feltűnő, hogy egyes főrendi személyek milyen csekély vagyonnal rendelkeztek, így a négy Balassa (György árvái — 2 dica, Gábor özvegye — 5 dica, Sándor — 7 dica és János 10 dica) a birtokos köznemesek, sőt az armalisták szintjén adóztak, bár birtokaik szinte kizárólag Nógrád területére estek. Nagyszámú birtokos köznemesre egyáltalán nem róttak ki adót: a 20 (9,57%) nemesúr közül 2 fogoly volt, 8 „miserabilis" öreg, vagy özvegy, a többieknek nem tett ki egy dicát sem a vagyona. Az armalisták között már jóval jelentősebb (43 családfő — 16,60%) az adó alól felmentettek száma. Közülük ténylegesen katonáskodott a kuruc seregben 12 férfi, a megyében csekély jövedelme volt és másutt élt 3—4 fő, a többiek szintén miserabilis állapotban voltak. Az armalista és szabados családfők — mint az átlagérték, 4,37 dica is mutatja — legalább háromnegyede igen csekély „facultas" felett rendelkezett. Ez alól csak a szécsényi járásban találunk feltűnő kivételeket, ahol 18 címerleveles nemes vagyona is meghaladta a birtokos köznemesek megyei átlagát. Mint a néhány évvel később készült megyei dicalis összeírásokból nyilvánvalóvá válik, a sipeki Balások (Bálint — 25 dica, Mihály — 20 dica stb.), a rimóci Percze Farkas ( 18 dica), a becskei Tóth Mihály (22 dica) és a csitári Csikány Miklós (50 dica) magas adója mögött tucatnyi göböly, tehén, tinó vagy üsző, ugyanakkor 35—140 darabos juhnyáj és 20—40 számot kitevő sertéscsorda, legalább 200 kila gabonavetésterület, 4—15 méhraj haszonélvezete rejlik.22 * Vitám et sanguinem A szatmári békét követően az első nemesi felkelést 1741-ben hirdette meg Mária Terézia híres pozsonyi kérelmére az életét és vérét (vitám et sanguinem) felajánló magyar országgyűlés. Kevéssé ismeretes azonban, hogy a rendek az 1741:63. tc alapján azt is vállalták, hogy minden birtokos nemes minden nádori portányi vagyona után 22 Pálmány Béla: i. m. (1982) 30—31. Az 1716. és 1723. évi dicalis összeírásokból készitelt táblázatok bemutatják az armalisták paraszti vagyonát.
