Századok – 1985
Történeti irodalom - Benkő Samu: Őrszavak (Ism.: Trócsányi Zsolt) I/258
258 TÖRTÉNETI IRODALOM 258 úrbéri viszonyon kívül rekedi zsellért. A circumspccta natio a prudentes et circumspecli szászokét jelenti. Egy mondattal többet érdemelt volna az excerpták reformkori horderejének a jelzése. A jugerum abban az összefüggésben, ahogy Kemény használja, nyilván nem római területmérték, hafiem két köböl féröjüségü föld, az említett rektifikáció nem egyszerűen helyesbítés, hanem az adott összefüggésben ama adókivetési táblázatok kiigazítása, amelyek egy fokkal megbízhatóbb és mindenképpen értékesebb — források, ahogy azt Kemény idevágó cikkei jelzik, például már csak azért is, mert rendszeresen folyt a felülvizsgálatuk. Jelezni lehetett volna a regalisták hozzávetőleges számát. Dés említésénél azt, hogy akkor ún. nemes város volt, mint Nagyenyed és Torda. ld. Bethlen János egy félmondatot kap, az utószóban említett Dósa Elek egyet sem, bár sérelmi ellenzéki múltja után vitapartnere lett a liberális sajtónak. Szilágyi Ferenc, a konzervatív lapok szerkesztője szintén kimaradt. Célszerű lenne tehát bővíteni a név- és szómagyarázatot, és a köteteket névmutatóval is ellátni, melyek a jegyzetekben is eligazítanának. És éppen a jegyzetek bizonyítják, hogy milyen alapos munkát végzett Rigó László, milyen gondos munkával ment utána a cikkekben hemzsegő politikai célzásoknak, vagy az antik auctoroktól kiragadott idézeteknek. Jóleső érzéssel tarthatja számon a történész szakma, hogy Kemény Zsigmond műveinek kötetei — hála ezúttal Rigó Lászlónak — enyhítenek a forráskiadás nyomasztó gondjain. Miskolc:)1 Ambrus BEN KŐ SAMU ŐRSZAVAK Kriterien Könyvkiadó, Bukarest, 1984. 400 o. Benkő Samu talányos, megmagyaráznivaló címet adott harmadik tanulmánygyűjtemény-kötetének (az előző kettő, a „Sorsformáló értelem" és „A helyzettudat változásai" ismertek olvasóink előtt). Maga is jónak látja közölni előszóul szolgáló „Rövid írástörténeti meditáció"-jában a szó értelmét: régi nyomtatványok lapjainak alján, külön sorban szereplő szó vagy szótag, amely a következő oldal első szava vagy szótagja volt. Tűnődni lehet a szó mint könyvcím sokértelműségén: a tanulmányok, esszék egymáshoz kapcsolódására utal-e — vagy arra, hogy egy-egy írás mintegy jelzi: mi minden mondanivalója van neki magának, vagy kell hogy legyen neki magának és másnak mindarról, ami most egy hosszabb-rövidebb írásban „őrszó"-ként van jelen? („És, mondd tovább' — követeli" — jut eszünkbe Illyés „Két március"ának eredeti, eléggé elfelejtett sora). Vagy átvitt értelemben a szó eredetiértelméről: az őrzésről, a történész alapvető (kivételes helyzetekben megkettőződő vagy épp megháromszorozódó) feladatáról volna szó? Azt hisszük: bármelyik feltevés elfogadható — s tán még csak nem is mondanak ellent egymásnak. A tanulmánygyűjtemény „A helyzettudat változásai" óta készült írásokat tartalmaz: a Kriterion 2 TÉKA-kötetének bevezetőjét, egy Eötvös-regény („Magyarország 1514-ben") és Újfalvi Sándor vadásztörténetei utószavát, ill. kisérő tanulmányát, folyóiratban, ill. kulturális hetilapban megjelent cikkeket vagy eddig nem publikált írásokat, szabadegyetemi előadásokat vagy ünnepi ülésszakon el nem hangzott felszólalást. Műfajukat tekintve egy valami köti össze ezeket az írásokat: szigorú igényességük nemhogy nem zárja ki a népszerűsítő jelleget, hanem a kettő elválaszthatatlan egész. Ezen belül a Benkőesszé lehet évszázadok vagy épp évezredek áttekintése, vagy egy helyi (és nem is nagypolitikai) esemény ismertetése, műfajába belefér teljes forrás- vagy másfajta szövegközlés — szerzőjük, írásai többirányú hatása érdekében, vállalja a „müfajtalanság" vádját (amelyet már a szó kiötlője. Szabó Dezső is félreismerhetetlen derűvel fogadott). Tudor Vianuról szóló tághorizontú ismertetésében írja Benkő Németh Lászlóról, akire a kiváló román professzor szellemi alkata emlékezteti: ,jósorsa megmentette attól, hogy egyetemi tanár legyen." Benkő Samut, egy itt közölt írásának rövid utalása szerint, az ötvenes évek elején „még egyszerű tanári munkára is alkalmatlannak nyilvánították" — íme, most itt a „Benkő-katedra", szabadegyetem, folyóirat vagy kötet.
