Századok – 1985
Dokumentumok - Litván György: Jászi Oszkár romániai naplójegyzeteiből V/VI 1234
DOKUMENTUMOK Litván György JÁSZI OSZKÁR ROMÁNIAI NAPLÓJEGYZETEIBÖL Jászi Oszkár, mint ismeretes, 1919 őszétől egészen 1925-ben történt végleges amerikai letelepedéséig Bécsből szervezte és irányította a demokratikus emigrációt, amelynek két fő célkitűzése a magyar ellenforradalmi rendszer megdöntése, valamint a Duna-völgyi népek és államok viszonyának békés rendezése volt. Mindkét cél megvalósításához szükségesnek, de igénybe vehetőnek is látta „a magyar demokrácia szövetségeseinek", a revansra készülődő Horthy-Magyarországgal eleve feszült viszonyban lévő szomszédos államok kormányainak és demokratikus politikai erőinek segítségét. Bécsben már 1919-ben felvette a kapcsolatot az osztrák szocialista kormányférfiakkal, elsősorban Renner kancellárral és Otto Bauer külügyminiszterrel. 1919 október—novemberben kétszer is járt Prágában, hogy Masaryk elnökkel, Tusar miniszterelnökkel és Benes külügyminiszterrel tárgyaljon a magyar emigráció támogatásáról és egy Károlyi Mihály vezette emigráns komité megalakításáról. Jászi és emigráns társai a következő években is elsősorban a Csehszlovák Köztársaságtól, személy szerint Masaryktól és Benestől vártak politikai támogatást, s a politikai és személyi kapcsolatok is ebben az irányban maradtak a legtartósabbak: Jászi még 1947-es, utolsó európai útján is ellátogatott Prágába és Kassára, s ha nem is sűrű, de folyamatos kapcsolatban állt Benes elnökkel, s minden tőle telhetőt megtett a szlovákiai magyarság jogfosztásának és kitelepítésének megakadályozása érdekében. A déli és keleti szomszédokkal, Jugoszláviával és Romániával Jászi és az emigráció kapcsolata rövidebb életű volt, lényegében az 1920 és 1923 közötti évekre szorítkozott. A jugoszláv kormánnyal való együttműködést 1920-ban különösen a pécs— baranyai helyzet tette aktuálissá, ahol az emigráció és a helyi baloldali erők — jugoszláv segítséggel — a Baranyai Köztársaság formájában próbáltak egy Horthyellenes hídfőállást kiépíteni. 1920 novemberében Jászi elsősorban erről tárgyalt a belgrádi kormány elnökével és néhány miniszterével. A következő két évben is többször járt az országban, ahová — Károlyi Mihály ott-tartózkodása révén — ezidőre a magyar emigrációs tevékenység súlypontja is nagyrészt áttolódott. 1923, azaz Károlyiék Nyugat-Európába történt áttelepülése és a Bécsi Magyar Újság megszűnése után a jelek szerint Jászi jugoszláv kapcsolatai szinte teljesen megszakadtak.
