Századok – 1985

Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195

1226 BALÁZS SÁNDOR 5. Vajon számítani lehet-e a román demokrácia megvalósulására egy nem utópikus eljövendő időszakban? Én azt hiszem, igen, kedves kollégám. Reményeim az Önök nagy földreformjára épülnek, amelyre Románia méltán lehet büszke. Hiszen ez gyökeres földreform, minden nagy igazságtalansága ellenére — s most nem az erdélyi optáns grófokra gondolok, akiket annyira elkényeztetett a Népszövetség, hanem a nagyszámú közép- és kisbirtokosra és a korrupciónak arra a hányadára, amely a társadalmi szerkezet ilyen megrázkódtatásaikor elkerülhetetlen — és úgy hiszem, hogy ez a földreform, amely végleg fölszámolja a nagy feudális tulajdont, a közeljövőben bámulatos eredményeket hoz majd. 6. Ez a nagyszerű fejlődés — valóságos békés forradalom — lesz a legszilárdabb biztosítéka a Dunai Konföderáció megvalósításának: e szövetség óriási előnyeit oly ékesszólóan mutatta be Corteanu úr a Revista Vremii egyik nemrégi számában. Egyetlen ponton nem osztom kiváló munkatársunk véleményét: én ezt az építő reformot nem ajándékként a túlságosan is megkopott és „affaire"-ista Nyugattól, hanem a kis államok lendületétől várom, amikor is a román, magyar, csehszlovák, jugoszláv és bolgár parasztok, az értelmiségiekkel és a munkásokkal együtt győzni fognak országukban, s kezet nyújtanak egymásnak a határokon keresztül. Corteanunak teljesen igaza van abban, hogy ez a folyamat hosszú időt vesz majd igénybe. De ez még nem ok arra, hogy a békét és föderációt hirdető eszme ne lobogjon szakadatlanul a dunai országok területén. Hiszen más alternatívát nem látok. Vagy szakadatlan gazdasági és nemzeti háborúk, vagy konföderáció a szabad csere és a nemzeti autonómia alapján! így van ez megírva a Sors könyvében. Tegyük hozzá, ami tőlünk telik, hogy siettessük művének megvalósulását a történelem Logoszában is. Ez persze nem lesz a holnap „reálpolitikája", ez a holnapután idealista politikája. A Romániában szerzett, leginkább szívderítő élményem az volt, hogy számos ifjú elmében és nemes szívben megtaláltam ugyanezeket a törekvéseket és reményeket. Kérem, szeretett kollégám, fogadja legőszintébb üdvözletemet. A cikkhez a címzett G(rigore) G(afencu) aláírással a következő megjegyzést fűzte.: „A szünidő miatt késéssel közöljük ezt a szép cikket, amely így is megőrizte legteljesebb időszerűségét. Ösztönzést találunk benne a «kisebbség» iránti jobb megértésre, s ezt követnünk kell; ugyanakkor megtaláljuk benne egy olyan idegen részéről jövő tiszteletet, aki tudja és akarja értékelni azokat a becsületes erőfeszítéseket, amelyeket országunkban a békéért tesznek." Meleg szavak ezek, jól jellemzik az RV-csoport őszintén demokratikus érzelmeit a romániai magyar kisebbség és a kívülről jött eszmetárs iránt. A kedvező visszajelzés azúttal sem maradt el, bár már érződik a lapszerkesztésben a közeli vég, a megszűnés előjele, egyebek között azért is — miként arra Corteanu keserűen hivatkozik —, mert az RV köré tömörülők tábora igen szűk, nem rendelkeznek megfelelő politikai erővel, márpedig a szomszédos országok közötti