Századok – 1985

Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168

JÁSZI OSZKÁR SZLOVÁK KAPCSOLATAI 1918 VÉGÉIG 1179 szlovák csoportok képviselővel. Bár kivált Károlyi rendkívül nagy reményeket fűzött a szlovák tárgyalásokhoz, azok szlovák részről mindvégig egyértelműen taktikai jellegű manővezerésnek bizonyultak, s október 10. táján félbeszakadtak.38 P. Makovicky közbenjárására az augusztus közepén Ceglédre internált V. Srobárt október közepén ugyan szabadon engedték — ez volt a tárgyalások folytatásának feltétele —, de október végéig lényegében semmilyen alapkérdést nem sikerült tisztázni.3

9 Jászinak immár miniszteri rangban folytatott novemberi és decemberi szlovák tárgyalásaihoz szolgáltat érdekes adalékot a XIX. sz. alatt közzétett Hodza-levél. Az október 30-án létrejött Szlovák Nemzeti Tanács ugyan az említett túrócszentmártoni deklaráció szellemében egységesen a csehszlovák állam alapjaira helyezkedett, de a szlovák önállóság szavatolása körül kirobbant súlyos belső konfliktusok hatására — elsősorban persze a magyar államhatalomtól való leválás biztosításának szándékával — többször is tárgyalásokba bocsátkozott a magyar kormánnyal az októberi forradalmat követő hetekben.40 Jászi szlovák kapcsolatainak feltárása is azt bizonyítja, hogy a történelmi Magyarország integritásának megőrzésére és a nem magyar nemzetek, illetve nemzetiségek egyenjogúságának biztosítására Jászi kitartóan igyekezett megtalálni azt a közös nevezőt, amelynek alapján tárgyalásos megegyezések születhettek volna. A Szlovák Nemzeti Tanácshoz, illetve Matús Dula pártelnökhöz november elején az SZNT államjogi álláspontjának tiszteletbentartása mellett az alábbi kérdésekkel fordult: elképzelhető-e, hogy Szlovákia Magyarország keretei közt marad, hajlandó-e az SZNT a közélelmezés és a közbiztonság kérdéseiben a magyar hatóságokkal együttműködni; milyen álláspontra helyezkednék az SZNT az új parlamenti választások kiírása esetén, s végezetül hozzájárul-e az SZNT ahhoz, hogy általa felterjesztett jelölteket a magyar kormány nevezzen ki szlovákiai főispánokká.41 38

Erről 1. a korabeli leveleket is közlő Josef Rotnágl: íesi a Slováci, Vzpomínky a úvahy nad dopisy azápisky zlet 1907—1918, Praha 1945.231—234.; Emil Stodola: О slovenskej samospráve, Bratislava 1922. 20—29. A legjobb szlovák feldolgozása az 1918. őszi magyar—szlovák tárgyalásoknak: Marián Hronsky: Problémy národnooslobodzovacieho hnutia Slovákov v roku 1918, Historicky casopis 1975. 1. sz. és Ladislav Tajták: Usilie madarskych vládnucich tried о udrzanie Slovenska v rámci Uhorska v roku 1918, Historicky casopis 1966. 4. sz. 552—584. old. — Vö.: Szarka László: A szlovák különválás érvrendszere 1918 őszén, kézirat (1983). 39

Srobár kiszabadulásában Makovicky is közbenjárt, miután Srobár őt erre felkérte: „Kérlek Téged Péter! Nem mennél el Jászi Oszkárhoz, és nem magyaráznád el neki mindezt? Hogy miért ülök. .. Vagy Károlyi Mihály, vagy akár maga Jászi is nem avatkozhatna közbe ebben az ügyben?" (LA MS 94 M 28). Végül Károlyinak sikerült elintéznie Srobár szabadon engedését Wekerlénél. Vö. Tótok Cegléden, Világ 1918. okt. 5. — V. Srobár: Památi z vojny a väzenia, Praha 1922. 234—237. 40

Milan Hodza: Slovensky rozchod s Madarmi roku 1918, Bratislava 1929. Vö. a XIX. sz. levéllel és jegyzeteivel. 41

L. pl. M. Dula november 6-i beszámolóját. A Szlovák Nemzeti Tanács 1918. november 13-án Károlyihoz intézett levelében leszögezte, hogy „a területi és felségjogok tekintetében vallott elvi felfogásuk teljes fenntartása mellett az ország közélelmezésének minél hathatósabb biztosítása érdekében hajlandó a magyar népkormánnyal kooperálni". — LA MS Zápisnice SNR 1918, 94 S 4, 16. — Jászi miniszteri