Századok – 1985
Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168
JÁSZI OSZKÁR SZLOVÁK KAPCSOLATAI 1918 VÉGÉIG 1177 szerepénél jóval nagyobb arányban vállalt részt, illetve hogy az Országos Radikális Párt elnökségének vidéki tagjai közt P. Makovicky nevét is ott találjuk.2 9 A világháború éveiben a Jászi iránti szlovák fenntartásoknak újabb lendületet adott Jászinak a Neumann-terv kapcsán elfoglalt álláspontja, illetve az 1917 májusi cseh igénybejelentés általános negatív magyar fogadtatásától csupán árnyalatokban, de a lényegében — ti. a történeti Magyarország szlovák lakta északi részeit a történeti Csehországgal egyesíteni óhajtó törekvések elutasításában — nem különböző Jásziálláspont.3 0 Ennek alapján mind a cseh sajtó, mégpedig legélesebben éppen az egykori pesti szlovák lapszerkesztő, Anton Stefánek, mind pedig a csehszlovák politikai emigráció fórumai megtámadták Jászit, és mint a Grünwald—Tisza—Apponyi-féle magyarosító politika céljával, az asszimilációval teljes mértékben azonosuló politikust igyekeztek feltüntetni őt.31 Stefánek a Národní listy c. prágai lapban 1917 októberében egyenesen azt állította, hogy pártállásra való különbség nélkül minden magyar ideálja az egynyelvű magyar állam megteremtése, és a Huszadik Század csoportja csupán módszereiben különbözik Tisza Kálmánéktól: „A modern magyarosító iskola félti eredményeit Szlovákiában, és ezért Jászi azt javasolja fajtájabélieinek, hogy hagyatkozzanak a modern ipar, a kereskedelmi mozgások és a demokrácia erőinek nivelláló működésére."3 2 Meg lehet érteni a Huszadik Század körében keltett megdöbbenést, amelyet Stefáneknak, a lap egykori munkatársának a valóságtól alaposan elrugaszkodott rágalmai keltettek, hiszen Jászi a Slovensky denník betiltása után Prágába költöző Stefánekot is az együttműködés folytatására kérte fel (XV—XVI. sz. levél). Stefánek vádaskodását — a szerkesztőség kollektív véleményét kifejezve — Braun Róbert utasította vissza rendkívül határozott és kemény hangú replikájában.3 3 A Stefánekéhoz hasonló írások rendkívül fontos szerepet játszottak a csehszlovák politikai emigráció nagystílű nemzetközi propagandája számára létfontosságú „leleplezésekben". A cseh fővárosban dolgozó szlovák újságírók (Stefánek és F. Votruba) közvetlen pesti értesülések alapján készített, prágai újságokban megjelente-29 Világ 1918. október 6. P. Makovicky utólag elhatárolta magát az Országos Radikális Párt elnökségébe való beválasztásától. 30 (Idem): Mad'arská revolúcia, Národnie noviny 1918. II. 12. 31 A. Stépánek (helyesen Stefánek): Hospodárské zanedbávání Slovenska, Národní listy 1917. 10. 21.3. old. 32 Uo. 33 „Kevés dologra nézve alkalmazható oly joggal az a mondás, hogy ki-ki a maga háza előtt seperjen, mint a nemzetiségi kérdésre nézve. A Huszadik Század írói mindig csakis vagy legalábbis elsősorban a magyar nacionalizmust tették kritika tárgyává. Ellenben a Národní listy örökösen a más háza előtt seper, mintha a magáé előtt minden rendben lenne. Talán nem kell túlságosan hangoztatni, hogy akkor, amikor egy cseh lap csakis az idegen nacionalizmus ellen harcol, a cseh ellen azonban soha, ez nem más, mint a cseh agresszív nacionalizmus erősítése. Aki ilyen politikát követ, annak semmi joga sincs megütköznie mások agresszív nacionalizmusán, sőt azt természetesnek kell találnia." — Braun Róbert: Egy cseh lap a Huszadik Századról, HSZ 1918. 94—97.
