Századok – 1985

Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105

1126 SOMOGYI ÉVA támogatni.9 3 Az albán kérdés azonban minden látszólagos egyetértés ellenére a két -ország viszonyának neuralgikus pontja maradt. Mindkét ország igyekezett gazdasági, politikai és kulturális befolyását erősíteni egymás rovására a kis adriai államban. A szandzsák-vasút terve megvallottan is az olaszokkal való versenyt szolgálta. Kállay közös pénzügyminiszter világosan megírta az egymással marakodó két miniszterel­nöknek (ti. Körber osztrák és Széli Kálmán magyar miniszterelnöknek), hogy meg kell előzni az olaszokat, akik egy másik vasút-tervvel akarják az Albánia és Macedónia feletti ellenőrzést magukhoz vonni.9 4 1900-ban Olaszországban meggyilkolták Umberto királyt, aki a Dreibund híve volt, utóda III. Viktor Emánuel egyáltalán nem rokonszenvezett a Monarchiával. Megerősödött az irredenta mozgalom, s annak sem a kormány, sem a király nem igyekezett gátat vetni. Olaszország egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Albánia és Montenegró belső viszonyai iránt. 1902 júniusában ugyan meghosszabbították a Dreibundot, de az év végén Olaszország aláírta Franciaországgal azt a szerződést, amely lényegében elszakította őt osztrák és német partnereitől. Goluchowski 1903 szeptemberében azt mondta Vilmos császárnak, hogy valószínűleg ő volt az utolsó osztrák külügyminiszter, aki tárgyalóasztalhoz ült az olaszokkal. S bár 1904 áprilisában Abbáziában, majd a következő tavaszon Velencében találkozott az olasz és az osztrák külügyminiszter, Goluchowski nyomatékosan leszögezte, hogy a Monarchia nem akar hódítani a Balkánon, és azt mástól sem tűrik el. Itáliától már csak azért sem, „mert ha Olaszország megveti a lábát az albán partokon, az azt jelenti, hogy az Adria zárt tengerré válik, pedig annak nyitvatartása létérdekünk".95 Az 1904. évi Oroszországgal kötött semlegességi szerődés azt jelentette, hogy a Monarchia katonailag (hadereje délnyugatra csoportosításával) és diplomáciailag készül az olaszellenes háborúra. Ezt szolgálták a dalmát vasútépítés, a hadsereg és a haditengerészet fejlesztésének tervei is 1905—1906-ban9 6 * Hogyan tükröződtek mindezek a problémák a közös minisztertanács tárgyalá­sain, és egyáltalán a külpolitika mint olyan, milyen formában merült fel a közös miniszterek értekezletein? — Talán két minden kézikönyvben szereplő axiómából " Aufzeichnung über die Unterredungen des Grafen Goluchowski mit dem italienischen Ministerpräsidenten Marchese di Rudini und mit dem italienischen Minister des Äussern Visconti-Venosta in Mailand und Monza November 1897 HHStA. PA. I. K. 478. Ld. továbbá Alfred Francis Pribram: Die politischen Geheimverträge Österreich—Ungarns 1879—1914, Wien 1920. 240—241. 04 Kállay a két miniszterelnökhöz 1900. március 30.341/Pr. ВН. OL. К. 26. Miniszterelnökség (ME) 1212/1900. 05 Aufzeichnung über die Unterredung des Grafen Goluchowski mit dem italienischen Minister des Äussern Tittoni April 1904, Abbazia HHStA. PA. I. K. 478. 06 L. GMRProt. 1905. november 25. GMCZ. 453; 1906. február 27. GMCZ. 458. A Tengerészeti Osztály vezetője 1905 végén egyértelműen egy olasz háború lehetőségéről beszél GMR. 1905. november 25. GMCZ. 454. Hasonlóképpen nyilatkozik Goluchowski is 1906. szeptember 29. GMCZ. 459.

Next

/
Thumbnails
Contents