Századok – 1985
Tanulmányok - Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében) V/VI 1079
A MÁSOKRÓL ALKOTOTT KÉP 1099 vonások idegességből fakadnak, egyfajta szociális neurózis tünetei. Zsidónak lenni — fogalmazza meg kiélezetten a tételt Lesznai Anna, Ady, Jászi, majd Lukács György körének tagja — különös, ,,betegesen izgatott idegállapot".6 0 Az asszimilált „kultúrzsidó" már gettóbeli őseitől megviselt idegrendszert örökölt. Ezt folyton-folyvást ingerli ,,az a stabilitáshiány, amelybe társadalmi elhelyezetlensége sodorja". Az ortodoxiától, a gettózsidóságtól már nemcsak külsőségekben, de lélekben is elszakadt, ám a környező társadalom teljesen nem fogadja be.6 1 Valójában sehová sem tartozik, mindenütt renegát, és ez tartósan fájdalmas önérzeti törést okoz benne. ,,Aki önérzetében meg lett bolygatva, az hamis viszonyba kerül a tekintély fogalmához." Egyrészt tiszteli a tekintélyt, féli a hatalmat, de kívánatosnak is tartja a megszerzését, a rangot és a biztonságot, ugyanakkor le is nézi, gúnyosan bírálja is a tekintélyt. Ez a „sehovatartozás" a mindent-megértés forrásává válik, mert a zsidó intellektus hagyománytól, azonosulástól kevésbé kötött, jobban meglátja bármely szempont fonákját. A szociálpszichológiai elszigeteltségből, a zsidó „idegállapotból" is levezethető tehát a relativálás és az absztrakció adottsága, az a különös képesség, „hogy eszméket reális életmozgató tényezőkké avassanak". „Ilyen befolyások és körülmények között válik a zsidóból — összegez Lesznai — az a magányos, megfélemlített, megsértett, önmagát nagyra tartó és mégis őszintén megtagadó idegbeteg ember, ki meg van fosztva a földi és a mennyei öröklét minden » formájától. "6 2 A történelmi és társadalmi szituációból, illetve a szociálpszichológiai tényezőkből levezetett jellem, ez vitathatatlan, reálisabb és megértőbb magyarázatot nyújt a zsidó jellem látható és látszólagos, rejtett és előítéletes vonásaira. Ám ezek a jellemképek is a megalkotóik helyzetétől, személyes tapasztalataitól és hagyományaitól függtek és erősen szubjektívek. Azon meg ugyancsak lehet vitázni, hogy a „faji" jellegből származtatott külső és belső torzvonások, vagy a szociális neurózisként minősített „zsidó állapot" tükrözi-e tragikusabban a zsidó sorsot. Önkép és a mások képe Az összegezésben hadd utaljunk ismét arra, hogy az önkép és a mások képe egy társadalmi vagy etnikai csoport közösségtudatának egymást kiegészítő vetületei. Most hozzátehetjük: olyan komplementer vetületek, amelyek összeillesztve sem mutatják meg a reális összképet, mert a bennük rögződött valóságelemek töredékesek, szemcsések, elfedi őket az előítélet iszapmasszája. A nemzeti jellegnek minden 60 Uo. Lesznai Anna hozzászólása. 105—106. 61 Roppant instruktiv a jeles szociálpszichológus, Kurt Lewin két megalapozó tanulmánya: „A kisebbségi csoport pszichoszociológiai problémái" és „A zsidók közti öngyűlölet." In: Resolving Social Conflicts. New York—Evanston—London, 1948. Magyarul: Csoportdinamika. Bp. 1975. 271-—284. és 285—300. 62 Zsidókérdés. HSz. 1917. II. Lesznai Anna hozzászólása. 108.
