Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
BIBLIAOLVASÁS MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZADBAN 1027 A nép művelésére fordult gondoskodásról mégsem lehet azt állítani, hogy a protestáns felekezethez tartozás természetes velejárója, hiszen egy-egy alkotó tevékenysége egyéni véletlenekből alakul ki. A protestánsoknál halmozódó véletlenek sorozata azonban elgondolkoztat. A népszerű művek szerzői és kiadói között sok protestáns jelenléte ugyanis csak az egyik jelenségcsoport. A protestánsok kulturális hatásáról tanúskodó másik jelenségcsoport mindig valami nagyon jellegzetes szituációban mutatja a hitújítás képviselőit. így Dévai Bíró Mátyás nemcsak az egyik első reformátor Magyarországon, de az első magyar nyelvtan96 szerzője is, holott az ő működése idején a reformáció hazai térnyerése éppen csak elkezdődött. Bármelyik katolikus tudós megelőzhette volna. Vagy ott van a Dévai munkáját 1549-ben kiadó Abádi Benedek.9 7 Erasmus teljes műveltségi ideálját ő foglalja össze néhány mondatban magyarul, holott csak olvasásból ismerhette a levélírásra és a tanulás örömére is vonatkozó eszményt. Ugyanezek a gondolatok jöhettek volna a nagy humanistával kapcsolatban álló katolikusoktól. Az első magyarul megjelent,tehát laikusoknak is hozzáférhető teológiai munka Ozorai Imrétől,98 és nem katolikus szerzőtől származik, holott a megjelenés idején még messze ők voltak többségben. A történelem száraz leírását, Bonfíni munkáját, nem valaki a sok katolikus történetíró közül, hanem Heltai Gáspár dolgozta át magyarul a múlt kincsestárává.9 9 Oláh Miklósnak viszont még az sem jutott eszébe, hogy saját hőséről, Attiláról szépen gördülő magyar éneket írjon. Forgách Ferenc latin történeti munkája kéziratban maradt, míg Székely István sokkal szerényebb igényű világkrónikája10 0 kiadásra került. Melius Juhász Péter rengeteg egyházkormányzati teendője közepette ráért magyarul herbáriumot szerkeszteni.101 Egyetlen katolikus főpap sem foglalkozott ilyesmivel. A sok és sokféle véletlenből végül is az a feltételezés adódik, hogy első pillantásra nincs ugyan szükségszerű kapcsolat a protestánsok felekezeti hovatartozása és a kulturális szerepük között, a két dolog valamilyen módon mégis összefügg. így kell lennie, mert a protestánsok a katolikusoktól eltérően viselkednek mind a nép műveltségi igényeivel szemben, mind egyáltalán a kulturális tennivalókkal kapcsolatban. E sajátos magatartás pedig bizonyosan nem vezethető vissza egyetlen okra, legkevésbé pedig a bibliaolvastatás törekvésével lehet magyarázni. A magyarországi helyzet tényeiből ez világosan kiderül, hiszen az itteni protestánsok megőrizték ugyan a bibliaolvasás mindenkinek szóló erasmusi programját, de nem hajtották végre. A műveltség legalsó szintjén állók kulturális igényeinek felkarolásával mégis jelentősen előrelendítették a magyar művelődés ügyét. A protestánsok kulturális magatartását kellene tehát tanulmányozni a bibliaolvasás mindenkinek szóló programja helyett. Ez az utóbbi ugyanis alighanem azért vált a protestantizmus művelődéstörténeti szerepéről felállított elméletek közös alapjává, mert Luther ilyen természetű kijelentései közül a legvilágosabban érthető. Generá-9'RMNy 22. 9'RMNy 78. 98 RMNy 15. "RMNy 360. 1 00 RMNY 156. 101 RMNy 413.
