Századok – 1985

Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006

BIBLIAOLVASÁS MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZADBAN 1025 datermékekből éppen olyan változatos összetételű kis könyvtárakat lehetett volna összeállítani, mint amilyenek a nagy humanista könyvgyűjtemények voltak. A méretek természetesen összehasonlíthatatlanok. Ezzel az utalással csak jelzem: a 16. század utolsó harmada komoly és széles körű műveltséget kínált a tanultság legalacsonyabb fokán állóknak. Ezen a fokon valószínűleg nem sok ember tülekedett, de bizonyosan többen voltak, mint az 1570-es éveket megelőzően, mert az igények nagymértékű növekedéséről vall a népszerű munkák számbeli gyarapodása. A 16. század utolsó három évtizedében majdnem hatszoros a növekedés: 1571 előtt 47 ilyen kiadvány volt; 1571 és 1600 között 269 népszerű formában kiadott munka jelent meg. Ez utóbbiak részint tematikus, részint nyelvi összetétele pedig a műveltség legalsó szintjén álló igények társadalmi teijedésére vall. 1571-et megelőzően még a népszerű formájú könyvek is inkább tanult értelmiségiek számára készültek: 62%-uk latin volt, tehát a holt nyelv ismerete nélkül olvashatatlan. 1571 után viszont radikális változás ment végbe az anyanyelvűség terén: az anyanyelven népszerű munkák aránya 73%-ra ugrott. Ezzel hozzáférhetővé vált olyanok számára is, akik — bár gyermekkorukban bizonyosan tanulták, mert másként nem lehetett — felnőtten már nem tudnak latinul olvasni. A szóban forgó művek keletkezésének adatai pedig arra mutatnak, hogy ezek a ponyvaszerű kiadványok valóban a néphez, a jobbágyi állapotúak felső rétegéhez is eljutottak. A népszerű művekről felsorolt számok azonban semmit nem módosítanak természetesen azon a tényen, hogy a magyar nép a reformáció századában nem kapta kézhez a bibliát. Kétségeket támasztanak viszont a bibliaolvastatási program és a művelődéstörténeti haladás összefüggéséről. A helyzet világos: Magyarországon a bibliaolvasás mindenkinek szóló programját nem hajtották végre, de sokoldalúan összetett kulturális anyag vált a nép számára hozzáférhetővé. Mintegy a világra csodálkozó kíváncsiságot kielégítendő, vagy talán csak ilyen érdeklődést felkeltendő, került ponyvára a távoli világokról szóló információktól a saját jelenükben tájékoztató politikai agitációig sok, korábban csak az igazán műveltek előtt feltárt tudnivaló. Rejtély, mennyivel lett volna a műveltségük szempontjából hasznosabb, ha mindezek helyett a bibliát olvassák. Mert ezen a téren kár áltatni magunkat. A biblia magában, avatott magyarázatok nélkül, még a hit dolgairól sem tár fel semmit a laikusnak. Ha nem így lenne, a biblia alapján egyetlenegy dogmarendszert lehetett volna kiépíteni. Ehelyett viszont végtelen számban keletkeztek a nagy egyházaktól obskurus kis közösségekig összeálló csoportosulások. Valamennyi a bibliára hivatkozik. A világ dolgaiban pedig még kevésbé lehet a Szentírás alapján tájékozódni. Hosszú érvelés helyett csak emlékeztetek Luther, Kálvin és más reformátorok helytelenítő véleményére a naprendszer kopernikuszi magyarázatáról.8 7

De Amerika felfedezésének hírét vagy a sajátjuktól eltérő kultúrák létezésének információját sem a biblia, hanem útleírások juttatták el a 16. századi kortársakhof. így értem el a protestantizmus-kulturális szerepéhez a 16. századi Magyarországon. 8 7Smith, Alan G. R.: Science and Society in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. London, 1972. 97.