Századok – 1985

Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941

UNG MF.GYE 1398. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 977 Helység 1000 k.h. Birtokos (1398) Jobbágy Porta 1398 1427 Orehva Osztró Polyánka, Sáros-Prekopa Rebrin Ribnice, Felsőösszesen: 0,6 Vajnatinai Ördög 1,0 Nagymihályi L. és P. 1,9 Pálóci 2,2 Vajnatinai Ördög 1,8 Pálóci 7,0 Nagymihályi L. 123,05 1113 21 7 7 1049 aJenke és Székó jobbágyait összesítve adja meg az összeírás bKomoróc jobbágyai az I. zónába eső Zaharral együtt vannak megadva cTasolya és Szenteske együtt van megadva A táblázatból a következők állapíthatók meg: A vizsgált terület kiterjedése alig nagyobb, mint az előző zónáé, 123 500 kat. hold, azaz 710,6 km2

. Míg azonban ott 1398-ban kb. 2100 jobbágyot írtak össze, itt csak valamivel többet, mint a felét, kereken 1100-at. A népesség tehát a 14. századi nagy arányú telepítések után is jóval ritkább volt még. Hozzávetőleg számítva 1398-ig a terület 70%-a népesült csak be (87 000 kat. h. = = 500 km2

), míg a fennmaradó rész főleg a 15. század folyamán kapott lakókat. A telepítési folyamat 1500 táján lényegében lezárult, és a későbbiekben legfeljebb egy vagy két új helység (Benetine, Kolibábóc) létesült. 6 Az északi zónához sok tekintetben hasonló módon ment végbe a következő tájegység betelepülése is. Ebbe azokat a falvakat soroltam, amelyek a Karcsava—Ungvár— Gerény-Hosszúmező vonalon túl, a gyepüelvén és a beregi határon innen létesültek. Ezt a vidéket az egyszerűség kedvéért keleti (vagy III.) zónának fogom nevezni. A területet dél felől a Latorca mellékvize, a Sztára határolta.16

2

Az e mellett elterülő síkságot leszámítva az egész területet dombok és hegyvonulatok borílják, amelyeket északon az Ung völgye vágott ketté, délen pedig a Sztára jobb oldali mellékvizei: az Orlyava, a Villye, a Szlatina és a Sztrippó keskeny völgyei tagoltak szét.16

3

Itt a 14. század elejére három kisebb birtoktömb alakult ki: Helmec, Valkaja és Dubróka, amelyeket az említett patakok határoltak el egymástól, és határuk e patakok forrásvidékéig nyúlt fel. Ami azon túl terült el, az egészében a Drugetek nyevickei uradalmának alkotta a részét. A következőkben ezt a négy egységet egyenként vesszük szemügyre. Helmec földje a Sztrippó és a Szlatina között feküdt. Itt állt az egész tájegység legkorábban említett települése, a későbbi Putkahelmec. 1298-ban, amikor feltűnik, már öröklött birtoka volt egy népes nemesi nemzetségnek, amely a síkságon Minajt 16 2

1326: flumen Stara, Dubróka déli határa, A. II. 263. 16 3

Az Orlyava, melynek nevét Orlova helység tartotta fenn, a Sztára felső folyásának neve volt (1326: flumen Orlyua, A. II. 263; 1414: fl. Orlywa, Dl. 10 268). A Villye ( 1414: fluvius Vyllye, Dl. 10 268) ma Viela potok, a Szlatina pedig Solotvinski potok.