Századok – 1985
Tanulmányok - Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848) I/3
TANULMÁNYOK Pálmány Béla NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESSÉGÉNEK ÁTRÉTEGZÖDÉSE* (1542—1848) A forrásokról és egyes fogalmak értelmezéséről A magyarországi feudális társadalmat a rendi jog — Werbőczi Tripartituma és a Corpus Juris törvényei — két, élesen megkülönböztetett részre osztotta, kiváltságokat és előjogokat élvező, egyedül teljesen jogképes nemesekre és jogfosztott, szinte csak kötelezettségekkel terhelt parasztokra. A Tripartitum híres „Primae nonus"-a (I. részének 9. cime) több, mint három évszázadra kimondta a jogelvet: minden nemes egy és ugyanazon szabadságot (una et eadem libertás) élvez, vagyis személye szabad és sérthetetlen, csupán törvényesen megkoronázott királyának áll a hatalma alatt, csakis nemesember szerezhet fekvő jószágot és a nemesi ingatlan és ingó vagyon mentes mindenféle adó és jobbágyi szolgáltatás alól, végül (1687-ig, amikor is a rendek — hálából a török kiűzéséért — le nem mondtak róla) élhettek az ellenállási joggal, ha királyuk eltért a törvényektől.1 A nemesség tehát birtokai után nem fizetett sem állami, sem egyházi adót, sem vámot, nem volt köteles közmunkák végzésére sem. Mindezek a terhek a „szegény adózó népet" nyomorították. Egyetlen kötelessége volt a kiváltságos rendeknek: ha az országot támadás érte, személyesen és saját költségén hadba kellett szállniok. Ilyen veszély esetén mindig sor került a nemesi vagyon megadóztatására is. Törvények sora kötötte ki, hogy nemesi felkelésre (insurrectio) és a táborba szállt felkelő sereg fenntartásának költségeit fedező rendkívüli hadisegély (subsidium) kivetésére csakis a *-=ndi országgyűlés jóváhagyásával kerülhet sor. A török elleni harcok másfél évszázada során elég gyakran kellett törvénybe foglalni a nemesi felkelés meghirdetését és a rendkívüli hadisegély megajánlását.2 II. Rákóczi Ferenc állama is többször hozott országgyűlési határozatot az insurrectioról * Jelen tanulmány előzetes változatát 1982. november 8-án megvitatta az ELTE Szabad György akadémikus, egyetemi tanár vezetésével „A társadalmi szerkezet átalakulása Magyarországon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában" témakörben kutató munkacsoportja. A vitában elhangzott hasznos észrevételeket, javaslatokat a tanulmány végleges összeállításakor igyekeztünk értékesíteni. A támogatásért itt mondunk köszönetet a munkacsoport tagjainak. P B. 1 Fényes Elek: Magyarország leírása 1. rész Magyarország általánosan. Pest, 1847. 123—124. Wenzel Gusztáv: A magyar magánjog rendszere (2. kiadás) Pest, 1872. I. k. 197—201. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet Bp. 1946. 326—327. 2 Először I. Mátyás király vetett ki subsidiumot a jobbágytelkekre. 1526 és 1681 között 18 országgyűlés 22 törvénye foglalkozott a nemesi felkeléssel, 48 diaeta 99 törvénycikke pedig a subsidiumkivetéssel. Különösen jelentős az 1609:62. tc., amely az adóporta nagyságát határozza meg. Az alábbiakban