Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658

672 SIPOS JÓZSEF niszter erélyes hangú utasítást adott ki „a házhelyek kijelöléséről és a kishaszonbérletek alakításáról szóló törvény végrehajtási utasításánál észlelt késedelem ügyében". Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez leiratot intézett, melyben felhívta figyelmüket, hogy a közigazgatási törvényhatóságok az említett törvény végrehajtásánál reájuk háruló feladatkört nem kezelik a kérdés nagy horderejéhez mért gonddal és megértéssel. Figyelmeztette „az illetékes hatóságokat és tisztviselőket a törvény gyors és zavartalan végrehajtásához fűződő rendkívüli fontosságú nemzeti, gazdasági és szociális érdekekre". Felhívta figyelmüket arra is, hogy a „törvény végrehajtásánál ne a törvény szigorú betűihez alkalmazkodjanak, hanem annak szellemét igyekezzenek szem előtt tartani és irányadóul venni". Kötelezte a hatóságokat, hogy a ,folyamatban levő ügyeket a leggyorsabban intézzék el, mert a legcsekélyebb mulasztással is súlyosan vétenek az ország létérdeke ellen, és így a mulasztókkal szemben a legszigorúbb magatartás is indokolt". Az egyes községek a foganatosított intézkedésekről két héten belül tartoztak hivatalos úton a belügyminiszternek bejelentést tenni.5

0

A belügyminiszter erélyes intézkedése jelentős eredménye volt a Kisgazdapárt — elsősorban a liberális-agrárdemokrata szárny — harcának. Kiadása megnyugtatóan hatott Nagyatádi Szabóékra. Azt remélték tőle, hogy meggyorsítja a házhelyek kiosztását és a kishaszonbérletek alakítását, ami mérsékeli a hadirokkantak, az agrárproletárok és a szegényparasztok elégedetlenségét.5

1 Bethlenék ígéreteinek és engedményeinek hatására az újkonzervatív-agráriusok nyílt támadást intéztek az egyesült ellenzék, különösen a „merkantilista liberális berkek" ellen. Az Új Barázda május 14-i számában, a Prókátorok c. vezércikkben azt állították, hogy a liberális ellenzék a polgári szabadságjogok érdekében indított akciójuk során minden „magyar fajvédelmi és kommunistaellenes intézkedést úgy tüntetnek fel, mintha az a Kisgazdapárt ellen irányulna", s ezek ellen ők védenék a pártot. Holott mozgalmuk valódi célja: elterelni a párt figyelmét a szabad forgalomért és a földbirtokreformért folytatott küzdelemről. Ha ez sikerülne, akkor „összefogva a régi rezsim összes hatalmaival" a párt ellen fogják izgatni a parasztságot azzal, hogy nem tett értük semmit.5 2

Ε vádak igazságtalanok voltak. A liberális ellenzék ugyanis - mint látni fogjuk - a földbirtokreformért és a szabad forgalomért is harcolt. Az újkonzervatív-agráriusok a liberális ellenzék elleni kirohanásukkal a párt liberális csoportjára is nyomást igyekeztek gyakorolni, őket ugyanis nem elégítették ki Bethlenék engedményei, és folytatni akarták a küzdelmet a kivételes intézkedések megszüntetéséért. Május 14-én Bottlik József, a nemzetgyűlés egyik alelnöke, Nagyatádi Szabó bizalmasa, még szintén követelte a kivételes intézkedések, az internálások megszüntetését és a sajtószabadság helyreállítását.5 3 Ezzel szemben Gömbösék a Szózat május 18-i számában a Sajtószabadság c. vezércikkben a cenzúra fenntartását követelték, durván támadták az egyesült ellenzéket és az őket támogatókat.5

4

Rubinek Gyula viszont kijelentette: „Mi nem foglalunk állást az internálások ellen, mert arra ma még szükség van. A rendszert azonban megváltoztatjuk, 50

Új Barázda, 1921. máj. 15. 2. s 1

Erre vonatkozóan lásd Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. - Agrártörténeti Szemle, 1975. 1-2. sz. 172-205. "Új Barázda, 1921. máj. 14. 1. 5 'Világ, 1921. máj. 15. 1. "Szózat, 1921. máj. 18. 1.