Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 655 de ezentúl már teljesen elveszítjük a Budapesti Munkaközösség felélesztésére irányuló törekvések fonalát, s többé nem is leljük fel. Ugy látszik, német részről végül is az a már korábbról jól ismert nézet kerekedett felül, hogy az egyre inkább német-magyar tárgyalásokká zsugorodó Budapesti Munkaközösség működtetése túlnyomóan magyar érdek; ezt akarják most is felhasználni arra, hogy egyfelől bepillantást nyerhessenek a németek kártyáiba, másfelől, hogy saját érdekeiknek megfelelően próbálják befolyásolni a német politikát. A saját népiség visszaszerzésére való törekvéssel be nem érő, minden irányban régi történelmi határai helyreállítását kívánó magyar revíziós politika tengelyébe helyezett német-magyar kisebbségi együttműködés minden differenciáció nélküli szakadatlan sürgetése egyre kényelmetlenebbé vált Németország számára, ugyanakkor jelentős feszültséget okozott annak tapasztalása, hogy Magyarországon a német kisebbség helyzetét úgy próbálják épp ekkor rendezni, hogy egyúttal csapásokat mérnek a náci Németországból pénzelt és irányított volksdeutsch irányzatra.6 7

Kétségtelen továbbá, hogy a Budapesti Munkaközösség, a weimari időszak képződménye, nem illett bele az NSDAP politikai stílusába. Bár sokan azok közül, akik ülésszakain a német delegáció munkájában részt vettek, most már versengve hódoltak Hitlernek (pl. Wegerer, Spahn, Schnee stb.), azt állítván, hogy ő képviseli a leghatározottabban a Budapester Arbeitsgemeinschaft célkitűzéseit, nyilvánvaló, hogy a Párizs környéki békediktátumok elleni revíziós küzdelem új utakra tér; a hitleri Németország „dinamikusabb eszközökkel" kíván fellépni a versailles-i békerendszer felszámolására. JIopaHT TiuibKoecKu „EYJXAIIEIIITCKHÎÏ KOMHTET 3A PEBH3HK) MHPHblX HOIOBOPOB" (1925-1933) (Pe3!OMe) Β uejiax cornacoeaHHa ycHJiHft β oönacm nponaraHflbi nofjewflëHHbix β MHpoBoít β oft He iwTH CTpaH (TepMaHHfl, ABCTPHH, BeHrpna, TypuHH, EonrapHH), HanpaBJieHHbix Ha MHpHyw peBH-3HK) noHnapH5KCKHX (BepCajlbCKHÍÍ, CeH-)KepMeHCKHft, TpHaHOHCKHÍt, CeBpCKMÖ, HeÜHCKHÍt) MHPHblX aorOBOpOB, KOTOpble OÖOCHOBblBajIHCb Ha OTBCTCTBeHHOCTb 3a BOftHH 3THX crpaH, Β 1925-OM rony, Β CTOJWue BeHrpHH 6bin co3ßaH OAHH - Ha3BaHHbift KaK EynaneiirrcKHft — KOMHTCT. HO KOHua 1920-bix ΓΟΠΟΒ neperoBopbi nejierauHfl 3aHHTepecoBaHHbix HauHft BenHCh IIOCMCHHO β Eyaaneurre η EepjiHHe. Ha SIHX neperoBopax rnaBHyw pojib CbirpajiH MHoroniOHHbie HEMEUKHE η ΒβΗ-repcKHe flenerauHH, aBcrpHflubi HA3HAMTJIH TOJibKO ormoro-flByx npencTaBHTeneit, HO aKTHBHo yiaBCTBOBajiH β paßoTe KOMHiera. AKTHBHOCTB npencraBJieHHofi TaioKe HecKOJihKHμη jiHixaMH η cocraBJieHHoft HcmnoMHTenbHo H3 SMHrpaHTOB ßonrapcKoö nenerauHH KOJieöanacb, a yqacTHe TypoK He ocymecTBJWnocb. Β paöoTe KOMHTera, HMeiomero noHHèpKHyTO He0(J)HUH0HajibHbriÎ xapaKTep, npHHHMajiH yqacrae OTcraBHbie reHepanbi, aflMHpajibi, 6bmiiXHe MHHHcrpbi H npyrae BbicoKonocraB-neHHbie nojiHTHKH, nenyTaTbi napnaMeHTa, npo<j>eccopa yHHeepanrera, npencenaTejm H pyKOBonamne cnysKamne BJiHHTenbHbix oômecTBeHHbix opraHH3auHft (HHorna oimaKo η aKTHBHbie 3aBeflyio-Wfte MHHHCTepcKHM OTflejiOM) ; β pyKOBOflCTBe paöoToti Η β oueHKe paöoTbi HeMeuKoft H BeHrepc-Koft «enerauHii cbirpaTM öonbiiiyio pojib H cooTBeTCTByiouwe MHHHCTepcrBa HHocTpaHHbix aeji. 61L. Tilkovszky: Nationalitätenpolitische Richtungen in Ungarn in der gegenrevolutionären Epoche 1919-1945. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 123. Bp. 1975.