Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 649 Ε budapesti előkészítő megbeszéléseiről Streseman-nak küldött jelentésében Mehrmann állást foglalt néhány olyan kérdésben, amelyek német részről való figyelembe vételét - itteni benyomásai alapján - kívánatosnak tartotta: 1.) A magyarok Burgenland elvesztése miatt még mindig tapasztalható érzékenységére tekintettel, hiba volna tőlük olyasféle formális lemondást követelni e területről, mint ahogy Németország lemondott Elzász-Lotharingiáról Locarnoban. 2.) A magyarországi német kisebbség helyzetének rendezése, amelyet a magyar kormány egyébként ígér, semmiképpen se kerüljön a Budapesti Munkaközösség napirendjére; e rendezés sürgetése a Deutscher Schutzbund és a Verein für das Deutschtum im Ausland feladata. 3.) A kívánatos és előmozdítandó közép-európai tömörüléssel kapcsolatban vigyázni kell arra, hogy a manapság oly sokat emlegetett „harmadik német birodalom" fogalma ezzel nem azonos, hanem kizárólag azokat a német lakosságú területeket öleli egybe, amelyek településileg összefüggő egészet alkotnak. Ennél tágabb értelmezésű német birodalmi gondolat a magyarok számára elfogadhatatlan.51 A Budapesti Munkaközösség 1928. október 12-16-án Budapesten megrendezett ötödik ülésszakának lefolyására vonatkozóan semmiféle forrással nem rendelkezünk. Későbbi visszautalásokból mindössze annyi ismeretes, hogy ekkor „a Páneurópa-kérdés ismét megjelent a vitában, megrekedt azonban a negációban, és a pozitív konklúzióktól való visszariadásban". Az 1929. év folyamán egyáltalán nem ülésezett a Budapesti Munkaközösség. Későbbi visszautalásokból annyi derül ki ennek okát illetően, hogy Márffy, a magyar bizalmi, hosszabb betegeskedése miatt a kapcsolatok meglazultak, valójában azonban a magyarok elkedvetlenedéséről volt szó: úgy vélekedtek, Németország nem támogatja megfelelően a Csehszlovákiával szembeni magyar revíziós törekvéseket. 1929 szeptemberében azonban, a jóvátételi és optáns kérdésben német sajtótámogatást igénylő magyarok egyszeriben sürgetni kezdték a kapcsolatfelvételt Mehrmannékkal, akiknek ezirányú szolgálatait a Rajna vidék megszállás alóli felszabadítása kérdésével foglalkozó cikkeknek a magyar sajtóban való elhelyezésével viszonozták. Az 1929 augusztusi első, és az 1930 januári második hágai nemzetközi konferencia a Rajna vidék megszállása rövid határidőn belüli megszüntetésének kimondásával, a német, majd az osztrák, bolgár jóvátételi kérdések rendezésével és a magyar optáns-ügyben hozott döntésével új, lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtett a vesztes országok számára. Ennek az új helyzetnek a revíziós propaganda szempontjából történő értékelése végett 1930. május 13—14-én Schnee elnökletével sor került Berlinben, a Német Mérnökök Házában, a Budapesti Munkaközösség hatodik ülésszakára.5 2 A német delegációban Schnee vezetésével Stein, Boehm, Draeger, Klein, Loesch, Kolbe, Mehrmann foglaltak helyet. A Pékár vezette magyar delegációnak Gratz, Krisztics, Horváth, Gerevich és Pataky volt tagja - az utóbbi kettő aktív miniszteriális főtisztviselő. Ausztriából egyedül Riedl volt jelen. Bolgár delegáció nem volt: Radoszlavov 1929-ben meghalt a berlini emigrációban, családja pedig visszatért Bulgáriába. 50 Uo. 51 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Mehrmann beszámolója Stresemannak, 1928. június 25-28-i budapesti megbeszéléseiró'l. 52 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II, Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Mehrmann jelentése a Budapesti Munkaközösség 1930. május 13-14-i berlini ülésszakáról.
