Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

646 TILKOVSZKY LÓRÁNT is, hogy meg kell szabadulni „a kevésbé alkalmas elemektől". De a bolgárok kirekesztése, az önálló osztrák delegáció megszüntetése és a tanácskozásoknak egy „össznémet" és egy magyar delegáció ülésezéseire korlátozása tekintetében nem foglalt állást: majd maguktól megoldódnak ezek a kérdések a fejlődés további menetében.4 6 Még azok is, akik, mint Bruns, nem tartották szükségesnek a Budapesti Munkaközösség ülésezéseinek folytatását, tekintettel voltak arra, hogy „a magyarok megsértése nélkül nem lehetséges azokat abba­hagyni".47 A Külügyi Hivatal által 1927. februáqában ugyancsak megkérdezett Montgelas úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországhoz fűződő baráti kapcsolatokra való tekintettel, amelyek fenntartása német érdek, legalább a soron következő berlini ülésszakot meg kellene még tartani, hogy viszonozhassák valamelyest a Budapesten élvezett vendégszere­tetet.4 8 1927 tavaszán nem került sor ülésezésre, csupán a magyar bizalmi, Márffy utazott májusban Berlinbe, ahol Mehrmann-nal abban állapodtak meg, hogy a nagystílű gazdaság­politikai kérdéseket (mint vámunió és hasonlók), valamint Európa újjárendezésének prob­lémáját (a Páneurópa-terv vitatását) kirekesztik a Budapesti Munkaközösség programjából; ugyanígy kikapcsolják a további tárgyalásokból a kisebbségi panaszok tárgyában folyta­tott népszövetségi eljárás ügyét, amit a Népszövetségi Ligák Unióján keresztül mozdítanak elő. Megerősítették azt a korábbi megállapodást, hogy a Budapesti Munkaközösséghez tartozó országokban élő kisebbségek problémáit nem tárgyalják, viszont napirendre tűzik a kisantant-államokban élő német és magyar kisebbségek együttműködésének kérdését. Az 1927. november 14-15-i, Berlinben tartott negyedik ülésszakon Mehrmann refe­rátuma49 véglegesen beletörődött abba, hogy Kemal Törökországának bekapcsolódására a Budapesti Munkaközösség nem számíthat; hangsúlyozta azonban a bolgár részvétel jelen­tőségét, amiről nem lehet lemondani. A bolgárok ugyanazon sors alatt nyögnek, s földraj­zilag messze esnek bár, a Duna összeköti őket szövetségestársaikkal. Az osztrák delegáció önállóságának megszüntetését nem tartotta szükségesnek, mert mint rámutatott, annak tagjai az Anschluss-törekvések legodaadóbb előmozdítói. (Ezt Loesch sem vonta kétségbe, sőt magának tulajdonította az érdemet, hogy az ausztriai németeket ilyenek képviselik). A Budapesti Munkaközösségben résztvevő országokat, mint mondotta, a békediktátumek elleni harc közös elszántsága szorosan összefűzi. Tagadta, hogy a Budapesti Munkaközös­ség küzdelme a békeszerződések revíziójáért ellentétben állna a benne képviselt országok hivatalos külpolitikájával. Mérlegre téve a Budapesti Munkaközösség eddigi tevékenységét, az eredményeket tartotta dominánsaknak, bár nem hallgatott a nehézségekről. így fájlalta, hogy az ez évi genfi világgazdasági konferencián részt vevő német, osztrák, magyar és bolgár küldöttek egységes álláspontja előzetes kialakításának szükségességét éppen a német delegáció elnö­ke, Siemens nem értette meg. A kereskedelmi kamarák stockholmi konferenciájára sem 4'PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Köpke és Zech feljegyzései. Berlin, 1926. november 15. 4''PA AA, Abt. II. Weltkrieg II, Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Bruns levele Zech-hez. Berlin, 1927. február 16. 4'PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Feljegyzés a Külügyi Hivatalban a Montgelas-szal folytatott beszélgetésről. Berlin, 1927. február 21. 4'OL ME NO (Nemzetiségi osztály) 4. es. 10. tétel. Trianon elleni propaganda 1923-1936. T. 644/1927. Mehrmann: Leistungen und Wirkungsschränken der Budapester Arbeitsgemeinschaft.

Next

/
Thumbnails
Contents