Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 643 annak Tanácsában állandó tagságot kapott, vegye ott pártfogásába a magyar kisebbségek panaszait. Erre a német referátumot tartó Bruns annak érzékeltetésével reagált, hogy ha Magyarország német segítségre számít Genfben, akkor előbb teljesítse saját német kisebbsége kívánságait. Ε fejtegetéseknek a magyarokra tett hatása enyhítésére Hintze arról beszélt, hogy Stresemann bizonyára meg fog tenni minden tőle telhetőt - (Bruns úgy fogta fel Hintze e szavait, mint referátuma dezavuálását) -, de kérdés, tette hozzá, hogy fellépései sikerrel járnak-e majd; óvakodni kell a túlzott reményektől. A hozott határozat arra irányult, hogy a Népszövetségi Ligák Uniója, az Interparlamentáris Unió, az International Law Association stb. keretében folytatott munkával elő kell készíteni a talajt ahhoz, hogy a Népszövetségben is sikeresen lehessen majd képviselni az európai nemzeti kisebbségek ügyét. Lett volna még két további javaslat is, mégpedig Mehrmann részéről: programszerűen azt a követelést kellene támasztani, hogy minden anyaállam „született ügyvédje" lehessen elszakított kisebbségeinek a Népszövetségben, és hogy kodifikáltassék egy ideális kisebbségi jog. Minthogy azonban a német kisebbségi szakemberek is tartózkodóak voltak e javaslatokkal szemben, azok nem kerültek előterjesztésre.4 0 A gazdasági kérdésekkel foglalkozó, harmadik bizottságban Gratz elnökölt. Az első referátumot Loesch tartotta, kritikus megvilágításban tárgyalva a Páneurópa-mozgalmat, amely a közvetlenül megelőző napokban, október 3—6-án tartotta Bécsben első kongresszusát. Mint e kongresszus résztvevője, friss benyomásait ismertetve fejtegette a mozgalom általános politikai problematikáját és gazdasági vonatkozásait, hangsúlyozva, hogy egy új, pozitív programot kell vele szembeállítani, amely nem egyezik ki a közép-európai határmegvonás jelenlegi status quojával. Stein professzor előadása tragikus színekkel ecsetelte Németország helyzetét — (az „elmaradhatatlan német sirámok", mondta erről Hintze); - de mint Loesch hangsúlyozta, Locarno óta Németország visszanyerte nagyhatalmi státusát, és megnövekedett befolyása. Ezt azért is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a magyarok megértsék: elsősorban nekik van szükségük Németország támogatására, és nem fordítva. Az osztrák Riedl referátumából·, aki a bécsi Páneurópa-kongresszusnak aktív résztvevője volt, a bizottsági ülés többsége megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy rokonszenvezik Páneurópa gondolatával, és sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a nyugati orientációnak, Németország és Franciaország gazdasági közeledésének, mint Közép-Európa gazdasági egysége és keleti irányú kapcsolatai problematikájának; egyesek egyenesen úgy vélték, hogy nyugati orientációját kelet elleni harci fronttá élezi ki. Spahn és Hepp Mitteleuropa jelentőségét hangsúlyozta, de mivel Riedl attól tartott, hogy e Naumann-féle politikai fogalom használata már magában véve is ellenséges támadásokra adhat okot, az „Innereuropa" elnevezéssel javasolták helyettesíteni azt. Gratz álláspontja az volt a vitában, hogy minden egyoldalúság káros volna; minden irányban kereskedelmi szerződések kötésére kell törekedni. Határozattá az vált, hogy éber figyelemmel kell kísérni a Páneurópa-mozgalmat — (a magyar delegáció egy bizalmas bibliográfia kiadásáról is gondoskodik e vonatkozásban) —, s ki kell dolgozni egy „belsőeurópai" aspektusú, Európa valódi érdekeit szolgáló gazdasági és po.itikai ellenprogramot, „Die Befriedigung Europas aus Innereuropa heraus" jelszóval. „Innereuropa" országai közeledésének előmozdítására egyelőre a posta- és távíróforgalom 40ZStA, Deutscher Schutzbund, Bd.111. Halbjahresbericht über die Tätigkeit des Deutschen Rheins e.V. von 23. Februar bis 5. Oktober 1926.