Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 633 Teleki-iroda vezetője, Papp államtitkár is, hogy megtárgyalják az új helyzetből adódó lehetőségeket, s decemberre ennek megfelelően készítsék elő a Budapesti Munkaközösség következő ülésezését. Ez azonban a jövő év tavaszára halasztódott a kirobbant frankhamisítási botrány miatt, mert attól tartottak, hogy az ügyben olyan magyar és német személyek, illetve szervezetek is kompromittálódhatnak, akiknek, amelyeknek a Budapesti Munkaközösségei is kapcsolatuk van.2 3 Kánya, aki 1925. október 5-e óta a berlini magyar követ feladatát látta el, átadva helyét a magyar külügyminisztérium vezetésében gróf Khuen-Héderváry Sándornak, az új külügyminiszter-helyettesnek, 1926 februárjában fogadta Lukácsot, majd Mehrmannt, hogy ismertesse velük a magyar kormány helyzetmegítélését és a német politikával szembeni várakozásait. Ezek a Budapesti Munkaközösség végül is 1926 április közepére tervezett második ülésszaka programjára magyar részről tett javaslatban is tükröződtek: sürgette a békeszerződések revíziója érdekében kifejtendő erőteljesebb propaganda megindítását, valamint a kisantant-államokban elnyomás alatt élő német és magyar kisebbségek politikai együttműködésének előmozdítását, s általában a magyar kisebbségek ügyének Németország részéről való támogatását a Népszövetségben, ahová az hamarosan felvételt nyer, és Tanácsában is állandó tagságot kap.2 4 A német külügyminisztériumban Stieve előadó követségi tanácsos elnökletével 1926. március 25-én és 30-án Mehrmann, Lukács, Loesch részvételével tartott előkészületi tárgyalások2 s után — mint Loesch eleve ajánlatosnak tartotta — Berlinben került sor a Budapesti Munkaközösség tanácskozására, április 15—18-án, a Repülőklubban, hangsúlyozott titoktartás mellett. A német hivatalos körök távol tartották magukat a konferenciához csatlakozó társasági rendezvényektől is, s elzárkóztak Pékárnak a budapesti német követség által továbbított azon kívánsága elől, hogy a birodalmi elnök és a külügyminiszter fogadja őt;26 ugyanakkor a berlini magyar követség magánjellegű fogadást adott a konferencia résztvevőinek. A Pékár vezette magyar delegációt a következők alkották: Horváth Jenő egyetemi tanár, a háborús felelősség kérdésének nemzetközi jogi szakértője, Krisztics Sándor egyetemi tanár, a revíziós problematika kutatása bázisintézetéül kijelölt Szociográfiai Intézet igazgatója, Papp Antal, a külföld felé irányuló magyar revíziós propagandát kézbentartó Teleki-iroda vezetője, Oszwald György miniszteri titkár, kisebbségügyi szakértő, Czettler Jenő egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, gazdasági szakértő, Jármay Elemér, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. igazgatója, a Duna-kérdés szakértője, Gerevich Zoltán külügyminisztériumi osztálytanácsos, Weber Arthur, a berlini magyar követség sajtóreferense. A magyar delegáció összetétele korántsem felelt meg annak az elképzelésnek, hogy az államapparátusban aktív szerepet betöltő személyiségek mellőzésével domborítsák ki annak privát, nemhivatalos, társadalmi jellegét. í3ZStA, Deutscher Schutzbund, Bd.l 11. Halbjahresbericht über die Tätigkeit des Deutschen Rheins e.V. 29. Sept. 1925. bis 23. Februar 1926. 3 4 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd. 1. Program Vorschlag. 5 5 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Külügyi Hivataü feljegyzés, Berlin, 1926. április 7. 26PA AA, Schuldreferat. Ungarn. Aktion Mehrmann. Bd.l. Levetzow jelentése. Bp. 1926. április 12.
