Századok – 1984

BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1983. évi tevékenységéről és az 1984. évi munkatervéről 563

BESZÁMOLÓ 567 központi bíráló bizottsághoz. Immár hagyománnyá vált, hogy a Társulat neves szakemberek közreműködésével segítséget nyújt ehhez a munkához, s ezzel elősegíti az esélyek egyenlőbbé válását, a tehetségek kibontakozását. Az óriási érdeklődésre való tekintettel az idén először a budapesti ankét mellett két vidéki centrumban — Debrecenben és Szegeden — is lesznek ankétok, amelyekre regionális elosztásban az ország valamennyi középiskolája meghívást kapott. A kétnapos Regionális történeti konferenciának Gyöngyös ad otthont. Már a siófoki országos helytörténeti konferencián felmerült, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a regionális történeti kutatásoknak. Ezt kívánja elősegíteni ez a Gyöngyös város tanácsával közösen megrendezésre kerülő országos tudományos tanácskozás, Gyöngyös mint típus címmel, Makkai László elnökletével a témát a szaktudósok legjobbjai (Oraskoczy István, Bácskai Vera, Szakály Ferenc, Nagy József és Sereg József) sokoldalúan közelítik meg, számos korreferens teszi a kialakuló képet gazdagabbá. Az ülésszakot Hársfalvi Péter zárja be. A Táncsics Mihály halálának 100. évfordulójára Tatán más rendezőszervekkel közösen szervezendő Tudományos emlékülés az új kutatások felhasználásával elemzi Táncsics történelmi szerepét, irodalmi és publicisztikai munkásságát. A tanácskozás Lukácsy Sándor ,„Táncsics eszmevilága'", valamint Orosz István „Táncsics és a jobbágykérdés" előadásához hét korreferátum csatlakozik. A tankönyvíró Táncsics; Táncsics és Battyhány Kázmér; Táncsics és az irodalmi ellenzék; Táncsics és az „olasz segély" kérdése; Sajtószabadságról nézetei egy rabnak; Táncsics szépirodalmi művei és önéletrajza, Táncsics és a munkásmozgalom témakörökből Unger Mátyás, Füzes Miklós, Spira György, Szigethy Gábor, Szörényi László és Erényi Tibor hozzászólásában. A történelemtanárok hagyományos, kétévenként megrendezésre kerülő Nyári Akadémiája ez alkalommal is Keszthelyen, a legületékesebb kutatók interpretálásában hazánk felszabadulása utáni történetének kérdéseit gazdasági, politikai, kultúrtörténeti szempontból vizsgálja. A tudományos előadásokat konzultációk, a külföldi résztvevőkkel tartott ankétok, módszertani előadások és kulturális program egészítik ki. Az általános- és középiskolai tankönyvek nyilvános vitáit Szolnokon, Egerben és Szombathelyen szervezi meg a Társulat. 1984-ben teljessé válik az új „korszerűsített" tankönyvek köre. Az első új tankönyvek öt éve jelentek meg, az utolsó 1984 szeptemberében jelenik meg. Egyes tankönyvekről már gazdag gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre, míg másokkal inkább csak ismerkednek a tanárok és a tanulók. A kutató szakemberek és a tanárok részvételével rendezendő közös elemzés, jelentős segítséget nyújthat a tankönyvek szükséges korrekciójához és korszerűsítéséhez. Horváth Mihály születésének 175. évfordulóján megrendezésre kerülő emlékülés áttekinti a nagy magyar történetíró munkásságát, s egyben a kor történetírásának főbb sajátosságait, historiográfiáját. Egy tiszántúli város felszabadulása és újrakezdése címen Kisújszállás felszabadulásának 40. évfordulóján rendezendő egynapos tudományos ülésszak egy város négyévtizedes történetének keretében kívánja megvizsgálni az új államhatalmi szervek létrejöttét, a párt és társadalmi szervezetek kiépülését, tevékenységét, a város lakói életének alakulását az új élet megindulásakor. A II. Nemzetközi Szakértői Tanácskozás a Kulturális és Tömegkommunikációs Eszközök Felhasználásáról a Történelemoktatásban problematikájának megvitatására az öt évvel ezelőtt tartott első szakértői tanácskozás folytatásaként került