Századok – 1984
FIGYELŐ - Kiss József: Hogyan készül Szolnokon a megyetörténet? 549
556 FIGYELŐ mációra térő mezőtúri iskola vezetője (rector), de csak három évig maradt ott. Az időben egyáltalán nem létezett még „Kunsági Püspökség", mint ahogyan nem létezett „Tractus Baroviensis" sem. S ez utóbbit kunsági püspökségnek fordítani - enyhén szólva - elírás.30 Ugyanis a vonatkozó levéltári anyagban nem erről van szó, hanem a „Tractus Baraniensis"-ről, tehát a baranyai tartományról, egyháztörténeti értelmezésben a Baranyai Református Egyházkerületről. 1554-ben ennek lett első választott püspöke (superintendense) Szegedi Kis, de ő inkább Somogyban terjesztette a reformációt még fegyveres erővel is, amint az a reformáció egyháztörténeti anyaga alapján közismert. A fentebb jelzett évtizedekre vonatkozóan tehát a „Túri Traktus"3 1 említése is alaptalan, ugyanakkor a tájékozatlan átlagolvasót félrevezeti. Tények helyett nem lehet a jászságiak reformációját sem visszavezetni valami lelki, alkati vagy etnikai sajátosságra. A szerzők igen hiányos és téves adatközlése szerint Szegedi Kis tanítványa, „Szkaricza Máté térített eredményesen a katolikus hiten maradó jászok központjában, Jászberényben".3 2 Hogy a reformáció nemcsak a kunságiak, hanem a jászságiak körében is elterjedt, többek között mutatja az is, hogy az 1550-es években Jászberény mezőváros nemcsak vallási tekintetben különült el két részre, hanem 1553— 1588 között közigazgatásilag is két városrészből állt: az ún. Magyarvárosban a protestánsok, a Jászvárosban pedig a katolikus vallásúak laktak.3 3 A reformáció egyháztörténetében az is közismert adat, hogy Szkaricza mindössze csak fél évig tartózkodott Jászberényben, 24 éves korában, s ott a reformátusok iskolájának volt a vezetője 1568-ban, tehát két évvel azután, hogy a török csapatok véglegesen megszállták a várost. Szkaricza 1569 és 1572 között bécsi, majd olasz, német, francia és angol egyetemeken tanult filozófiát és teológiát, 1572 végén tért vissza „Kevibe, az hazájába".34 így reformációs tevékenysége a jászságiak központjában már eleve nem sok eredményt hozhatott. Mindezek a részleges adatok arra mutatnak, hogy nem lehet kiindulni olyan téves általánosításból, miszerint a jászsági lakosság „egyértelműen a katolikus valláshoz", a nagykunságiak pedig „egységesen református" valláshoz tartoztak volna.3 5 Különösen nem lehet vallási téren mesterséges ellentéteket előfeltételezni a koronabirtok kunsági és jászsági területeken tartósan megtelepedett kun, jász vagy más etnikumú népcsoportok között. Nem derül ki, hogy a szerzőknek miért van szüksége erőszakolt ellentétek keresésére. A „református kun" és a „katolikus jász" szembeállítás hosszabb távon sem állja meg helyét, hiszen a kunok és a jászok alapvető és teljesen azonos közjogi jogállását sem a reformáció, sem az ellenreformáció időszakában nem a vallási hovatartozás, hanem területeiknek koronabirtok jellege és a jászkunsági lakosság koronahűsége, hadkötelezettsége határozta meg. Mária Terézia és a bécsi főhatóságok a redemptiót megelőző tárgyalások során mindig kiemelték a Jászkun Kerület koronabirtok jellegét, a jászkunok korona iránti hűségét, fegyveres szolgálatait — az 1716—18. évi török háborúban, az 1735. évi Békés megyei parasztmegmozdulás leverésében, 1741-től a poroszok elleni sziléziai hábo-30 Adatok .. . 539. 3'-3 2 Adatok . . .55. 33 Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest, 1942. 430. 3*Bod Péter: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1766. 67. Itt nem Túrkevi, hanem Ráckeve neve szerepel. 3 5 Adatok ... 12.
