Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
502 KÖVÉR GYÖRGY darabot jegyzett. (Az összes pesti jegyzések 87 850 darabra rúgtak.)6 4 1872-ben jutott ebből a papírból nagyobb mennyiséghez (4200 db), de nem emisszió révén, hanem más alapítás kapcsán — óvadékképpen. Nem a magyar kormánnyal szerződő konzorcium, hanem az ún. eladási szindikátus tagjaként vett részt 1870-ben a magyar nyeremény -kölcsön értékesítésében. Mint ismeretes, a konzorciumot a Wiener Bank-Verein vezette,és a kölcsön a főváros kiépítésére szolgált. Nem ismerjük a magyarországi jegyzések pontos arányát, de az bizonyos, hogy bankunk a Földhitelintézet árnyékában csak alárendelt szerepet játszott a csekélynek becsült hazai aláírásoknál.6 5 Az Erlanger bankok irányította konzorcium egyik tagjaként vállalkozott az 1872. XXXII. tc. alapján kibocsátott ún. 54 milliós kölcsön kibocsátására és elhelyezésére, amelyet aligha sorolhatott az igazán sikeres üzletei közé, bár számára így is nyereséget hozott.66 Szintén 1873-ban alakult a romániai 8%-os vasúti törzsrészvények értékesítésére egy szindikátus, amelynek teljes lebonyolítása csak 1875-ben fejeződött be. Ebben bankunk — saját megítélése szerint — „csekély összegekkel volt érdekelve", ezért nem hozott számára komolyabb veszteséget. Modernizáló tudatunk számára talán csekélynek tűnhet az értékkészletben az iparvállalatok 10%-os aránya. A korszakba ágyazva azonban ezt tekintették természetesnek. A két rendkívül súlyos veszteséget okozó vállalkozás (a határőrvidéki és besztercebányai erdőüzlet) kapcsán 1875-ben elhangzott magyarázkodás oly meggyőzően illusztrálja ezt, hogy érdemes hosszabban idéznünk: „Mindkettő a legfényesebb üzletkorszakban (1871-1872) vette kezdetét, és csakhamar sikerülend mindkét vállalatra nézve külön részvénytársaságokat alakítani és így bank létünkre hivatásunkhoz híven megfelelő hasznot elérni és emellett kellő szakismeretek alapján létesítendő, tehát jövedelmező, külön társulatok alkotása által a kereskedelemnek lendületet adni. Az időközben beállott válság azonban annyira megváltoztatta ezen alapokat, hogy ezen üzleteknek ilyetén átruházása folytonos törekvéseink dacára is tökéletesen lehetetlenné lett, és más nem maradt hátra, mint az, hogy ezen üzleteket saját kezelés alá vegyük, illetőleg részletes eladásokat eszközöljünk. Reménylhettük akkor, hogy ez is csak átmeneti állapot lesz .. ," 67 (Kiemelés - K. Gy.) A „saját kezelésbe vétel" tehát a bank „hivatásától" való elfordulást jelentett, s a meg sem alakított részvénytársaságoktól nem lehetett úgy megszabadulni, mint a vidéki bankok és a közlekedési vállalatok részvényeitől és kötvényeitől. Ráadásul a kimondottan hosszú távú határőrvidéki üzlet esetében „az erdőknek 24 év alatt foganatosítandó levágatását 12 évi részletekben fizetendő mintegy 33 millió forintért" vállaló szerződés kötötte a társult bankokat a kincstárral szemben,68 a magyar kincstár viszont nem adta át a területeket szerződésszerűleg 1873. 64 OL Κ 255 PM. Ein. 1082. es. - 1871-3700. 65 A sorsjáték Magyarországon. (1943) (185-194). 6 6 Matlekovits S.: Magyarország államháztartásának története 1867-1893. 1. k. 435 és Cg 1876 Az A-MB 1874. április 16-i közgyűlése. </Í9Ö5~ 6 7 OL FIK Κ 168 129. es. (23-1875-12 246) Az Α-MB közgyűlése 1875. május 31. 68 Uo. 46. cs. (23-1872-563) A Franco-magyar bank 1872. augusztus 15-i közgyűlése. A szerződő partnerek az Anglo-, és a Franco-bankon kívül a Magyar Általános Földhitel rt. ésifj. Pollák Bernát (Wahrmann Mór sógora).
