Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 499 4. táblázat Az értékpapírtárca fajtánkénti megoszlása (1868-72) ezer frt % Bankrészvények Közlekedési elsőbbségek, bonok Iparvállalati részvények Állampapírok Záloglevelek összesen 2 108.9 24,9 2 762.3 32,7 876.2 10,4 2 123.2 25,1 584.1 6,9 8 454.7 100 A tárcában levő értékek megoszlása világosan mutatja, hogy a bank elsődleges feladatának a közlekedési hálózat kiépítését, hitelintézetek alapítását és az államkölcsönöket tartotta. Egyik legsajátosabb célkitűzésként már az alapításkor „vidéki bankok egész hálózatát" tervezték. „Azon, hogy a hatalmas lendületet nyert vállalkozási szellem mindenekelőtt a pesti piacot foglalta volt el, és a vidéket egyelőre elhanyagolta, nincs miért csudálkoznunk. Hisz Pest Magyarország gazdasági életének természetszerű központját képezi. Ha azonban azt akarjuk, hogy e központ és az innen szétágazó sugarak végpontjai közt kölcsönös termékenyítő hatás jöjjön létre, e végpontokon is kell, hogy a bankügyet szervezzük, és azt a központtal összeköttetésbe hozzuk.5 0 (Kiemelés - K. Gy.) A terv minden jel szerint az illetékes minisztériumok jóváhagyását bírta. Ezt támasztja alá a bankalapítások térszerkezete, amelyben tudatosan a legjelentősebb kereskedelmi gócpontokat választották ki székhelynek, s az összekötő sugarakról sem nehéz a magyarországi vasútvonalakra asszociálnunk. A hálózat alkotóelemei a következő városok -.Aradi kereskedelmi és iparbank, Bácsi első kereskedelmi és iparbank {Újvidék), Bajai kereskedelmi és iparbank, Bihari kereskedelmi ipar- és terményhitelbank (Nagyvárad), Debreceni ipar- és kereskedelmi bank. Győri kereskedelmi és iparbank, Horvát leszámitolóbank (Zágráb, fiók Sziszeken), Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, Szepesi kereskedelmi és iparbank (Lőcse), Temesván kereskedelmi és jelzálogbank. Szintén az Angol-magyar bank közreműködésével jöttek létre az alapítási láz idején: a Borsod-wnsfco/czi hitelbank, a Fiumei bank, az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank (Marosvásárhely), a Besztercebányai bankegylet és a Szegedi forgalmi bank. Ezek a vidéki hitelintézetek nem minden esetben vadonatúj intézmények voltak: a nagykanizsait például egy takarékpénztár újjászervezése után gründolták. Viszont mindenütt a helyi erők nagyfokú koncentrációjával párosult: Nagyváradon például 1500 részvényből 500-at bocsátottak az Angol—magyar bank rendelkezésére.5 1 Zágrábban a 300 000 frt-ra tervezett alaptőkéből „az alapítók 100 000 frt-ot vállaltak el, az Angolmagyar bank 50 000-et, a többi 150 000 frt-ot nyilvános aláírás alá bocsátották".5 2 50 OL FIK Κ 168 129. cs. (23-1875-12 246) Az A-MB 1869. május 20-i közgyűlése. 5 ' Uo. 46. cs. (23-1872-3112) A Bihar megyei kereskedelmi és terményhitelbank alapszabálymódosítási kérvénye 1868. május 1. 5 2 MAÉ 1868. július 27. 239.
