Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 497 Első látásra úgy tűnhet, hogy itt mindössze az újonnan gründolt intézetek (a két Franco-bank 1869 februárjában alakult) természetes kezdeti gyengeségéről van szó, amelyek még nem tudtak elegendő betevő ügyfelet magukhoz édesgetni. A Kereskedelmi Bank alacsonyabban megállapított alaptőkéje pedig azt sugallja, mintha pusztán az irreálisan magas részvénytőke kitűzése teremtene megtévesztő látszatot. Az alaptőkének azonban gyökeresen más funkciója volt a lényegében letéti bankként működő Kereskedelmi Banknál és a crédit-mobilier típusú intézményeknél, amelyek között viszont a befizetett tőkenagyság - úgy véljük - reálisan rangsorolt. Az egymással konkurráló budapesti mobilbankok ernyedt tőkefelszívó képessége állandó nehézségek okozója volt a tárgyalt időszakban. Tárgyunknál maradva, ezt az Angol—magyar bank viszonyszámai kielégítően szemléltetik: 2. táblázat A saját és idegen tőke aránya az Angol-magyar banknál 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 Ι Saját (S) részvény -I tőke ezüstárkelettel + . tartalékj tőke Pénztárjegyek forga-1 lomban Hitelezők Idegen (I) S : I % 4 700 000 2 357 500 788 160 3 145 660 149,4 4 863 985 1 289 800 1 580 033 2 869 833 169,5 4 923 731 1 233 900 1 323 255 2 557 155 192,5 4 925 666 1 564 000 2 860 457 4 384 457 112,3 8 106 328 2 031 200 5 364 549 7 395 749 109,6 8 145 072 878 500 1 329 703 2 208 203 368,9 8 145 072 355 000 970 129 1 325 129 614,7 A már-már kedvezően alakulni látszó arányokat nem az 1872-es alaptőke-emelés, hanem a krach billentette ismét rendellenessé, pedig 1872-ig elég szisztematikusnak tűnik mind a kamatozó pénztárjegyre elhelyezett betétek, mind a folyószámla hitelezők gyarapodása. Teljesen értelmetlen lenne a számok kapcsán valamiféle „túlzott likviditásról" beszélni, hiszen számunkra maga a jelenség az érdekes, miszerint a bank elé kitűzött célok és az ahhoz itthon felszívható tőkemennyiség nem álltak arányban egymással. Sajnos a nyilvános mérlegekből nem tűnik ki a folyószámla betéteknek és hiteleknek sem a terminusa, sem a belső összetétele. így kizárólag a passzívák és aktívák összevetése jelzi, hogy a teher oldalon nyilvántartott folyószámla betétek mélyen alatta maradnak a vagyon oldalon számon tartott adósok tételének (1872-ben 5 millió a 12 millióhoz). A lehetséges magyarázatok tehát két irányba vezetnek: vagy az itthon felszívható tőkék mennyisége kevés, vagy ennyi, ilyen profilú bank túl sok a hazai felhalmozáshoz. A gondot aligha az itthon mobilizálható tőkék mennyisége okozta. Látható ez bankunk 5*
