Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433

476 RÄNKI GYÖRGY A négy legnagyobb orosz bank tőkéjének 60%-a volt külföldi eredetű. Az Orosz-Ázsiai Bank tőkéjének 65%-a, az Egyesült Bank tőkéjének 45%-a, a Szent Pétervári Bank tőkéjének 52%-a, a Moszkvai Francia Bank tőkéjének 40%-a volt francia, a következő négy legnagyobb bankban, mindenekelőtt az Orosz Külkereskedelmi Bankban 35-40%-os német tőkeérdekeltség volt. Egészében a 10 legnagyobb bank tőkéjének 45%-a volt külföldi érdekeltségű 8 7 A francia bankházak, különösen a Banque de Paris et Pays Bas, a Société Générale, az Union Parisienne az orosz bankokkal együtt szindikátusokat alakítottak az orosz ipari trösztök finanszírozására. Különösen az orosz fegyverkezési iparban, a hajózási és más nehézipari vállalatokban vállaltak érdekeltséget. Míg a válság és a forradalom éveiben az orosz iparba fektetett tőke mintegy 100 millió rubellel emelkedett, addig 1906 és 1914 között több mint egy 1/2 milliárddal. A külföldi tőke megoszlása az orosz iparban millió rubel 1900 % 1914 % Bányászat és kohászat 343,8 72 740,8 63 Gépipar 125,6 71 322,7 63 Építőanyagipar 26,6 45 129,9 14 Vegyipar 29,3 31 70,8 41 Textilipar 71,4 20 155,0 21 Egyéb 31,2 79,3 összesen 627,9 45 1.401,3 41 Tekintettel arra, hogy a háború előtti másfél évtizedben az orosz iparba befektetett tőke 2 milliárddal emelkedett, az új beruházások 60%-át fedezte a hazai tőke és 40%-át a külföldi. A vas- és gépiparban és a bányászatban a külföldi tőke változatlanul megtartotta uralkodó szerepét, bár itt is erősen növekedett a hazai beruházások aránya, és elérte a 40%-ot. A többi iparág közül csak a vegyészeti iparban volt különösen jelentős a külföldi tőke szerepe. Sőt, itt a századfordulóhoz képest még növekedett is, feltehetően a fokozatosan fellendülő olajkitermelés következtében. A külföldi tőke országok szerinti megoszlása az orosz részvénytársaságokban a következő volt: 1880 1890 1900 19158 8 millió rubel Franciaország 28,8 61,4 210,1 594,4 Nagybritannia 29 29,8 102,8 491,5 Németország 29,8 68,8 197,4 399,0 Belgium 1,7 17,1 220,1 230,4 Egyéb 4,2 9,1 35,5 224 összesen 93,5 186,2 765,9 1934,3 8 Ό/ számításait kissé módosítva közli O. Crisp: Russia.. . 227. Vö. ezzel: Gingyin: Ruszszkije komm, banki - 371. és Ljascsenko: i. m. Tom II. 364. Gingyinre hivatkozva, kissé módosítva azt. "J. P. McKay: i. m. 32.