Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
474 RÄNKI GYÖRGY kozó jellegzetességek még egyértelműbben észlelhetők. A belső felhalmozás és a belső piac megnövekedett szerepe most már egyértelműen az iparfejlődést helyezte az orosz fejlődés fókuszába, másrészt a beáramló újabb külföldi tőke, melynek relatív jelentősége ugyan csökkent, de abszolút mennyisége nem jelentéktelenül tovább növekedett, most még erősebben az iparosítás felé fordult. A századforduló után a gazdasági aktivitás visszaesése a külföldi tőke iránti igényt, másfelől annak érdeklődését is csökkentette. A válság, majd a háború, az államháztartási deficit a külföldi tőke iránti igényt erősen növelte, és ha korábban a közvetlen államadósság-állomány alig nőtt, hiszen a kölcsön felvételek túlnyomóan a vasútépítésre irányultak, most az államkölcsönök szerepe ismét előtérbe kerül. 1904-1908 körül az orosz állam 2 milliárd rubel értékben szorult államkölcsönök felvételére, és ennek felét külföldről, főleg az orosz értékpapírok iránt egyre jobban érdeklődő francia hitelezőktől kapta, akiknek érdeklődését a francia kormány a francia—orosz politikai és katonai szövetség megszilárdítása érdekében is támogatta.8 2 1909 után, ahogy az orosz gazdaság belsőleg erősödött, úgy újabb lényeges államkölcsönök felvételére már nem került sor, a vasutakba ruházott külföldi tőke pedig csak viszonylag csekély mértékben, 300 millió rubellel emelkedett. A községi kölcsönök és egyéb közlekedési beruházások értéke ugyan erősen megugrott 440 millió rubellel, és 230 millióval emelkedett a hitelintézetekbe fektetett külföldi tőke nagysága is. Mégis ennek az időszaknak a legnagyobb tételét ismét az ipari beruházások adták. Míg a vasutakba beruházott tőke 1 milliárd rubellel növekedett, de ebből már csak 300 millió, 30 % származott külföldről, az iparba beruházott tőke 1,7 milliárddal nőtt, és ebből 800 millió, közel a fele ismét külföldi beruházás volt. Egészében azonban mégis azt kell kiemelnünk, hogy 1904 és 1914 között 9,7 milliárd rubel értékben bocsátottak ki orosz értékpapírokat, melynek már 2/3-át az orosz belső piac vette fel, az utolsó 5 évet véve figyelembe az eltolódás még erősebb a belső piac felé, hiszen 3,84 milliárd rubel belső kibocsátással szemben 1,7 milliárd rubel belső hitel állott. Külföldi tőke az orosz gazdaságban8 3 Összesen Vasút Ipar Községi gazdálkodás Hitelintézet Jelzálog Államkölcsön 1861 5 192 _ _ 345 1881 2.662 1.969 53 18 27 — 595 1893 3.254 2.365 146 50 40 56 595 1900 4.732 3.237 640 65 61 134 595 1914 7.634 3.546 1.431 505 294 267 1.591 Bovikin, akinek adatai a legújabbak, nem specifikálja, hogy jutott az orosz külföldi adósságok bonyolult számításai alapján a fent közölt számokhoz. Ljascsenkó jóval korábban közzétett művében röviden áttekinti az idevonatkozó irodalmat, és szembesíti a különböző adatokat, bár egyértelműen egyik számítást sem tudja valószínűsíteni. Ismeretes, hogy a konzervatív körökhöz tartozó és Wittet általános gazzdaságpolitikája miatt a 8 7 René Girault: i. m. 430-449. 8 '/. V. Bovikin: Oroszország ... 35. (Lásd az 1. táblázat adatait).
