Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433

469 OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 ágak termelésének fellendülését, mi több, egyenesen megtiltották, hogy a vasúti társasá­gok gördülőanyagot külföldről szerezzenek be. De még ezek az intézkedések, melyek révén mozdony- és vagonszükségletét mind nagyobb mértékben a hazai ipar fedezte, sem feledtethette, hogy a vastermelés az Uraiban 1870-ig visszaesett, és 1880-ban is csak 25%-kal volt több, mint két évtizeddel korábban. Az ipar komoly fellendülése végül is a 90-es évekhez kapcsolható. Nehéz lenne pontosan kiszűrni ebből, hogy milyen arányban vezethető vissza az ipari fellendülés Witte gazdaságpolitikájára, és milyen arányban volt a következménye az eltelt három évtized kvantitatív fejlődésének, mely jó néhány szektor­ban jelentős tőkefelhalmozáshoz és a belső piac megerősödéséhez vezettek. 1890-ig a kortól elválaszthatatlan mennyiségi növekedésen túlmenően talán egyetlen iparág, a Moszkva körül kialakuló pamutipar mutatott érdemlegesebb tőkés jellegű megerősödést. Végül is éppen a pamutfogyasztás már ebben az időszakban lényegesen emelkedett és a pamutipar részben a fogyasztás (ruhaviselet változása, részben a városiasodás miatt) lénye­gesen változott.73 A wittei gazdaságpolitika úgy kívánta az ipari fejlődést felgyorsítani, hogy a tőkefelhalmozáshoz (részben saját, részben külföldi forrásból hozzájárulva) mes­terséges állami keresletet teremtve az iparosításhoz szükséges időt lényegesen lerövidí­tette. Ez az állami kereslet, melynek fókuszában a vasútépítés és az ehhez kapcsolódó külföldi tőke állott, a 80-as években felgyorsította az orosz ipar fejlődését, majd a 90-es években kimagasló eredményeket hozott. Az orosz ipar fejlődési üteme évenként átlagban1 * 1885-90 5,8 1890-95 7,6 1895-1900 9,2 1900-10 3,2 1910-13 6 Ténylegesen számításaink nem egyértelműen meggyőzőek, különösen a század­forduló előtti évekre vonatkozóan, de ha figyelembe vesszük, hogy 1885-95 között a nagyüzemeknek tekintett vállalatok száma 26%-kal, a munkáslétszám 60%-kal, a ter­melés 112%-kal nőtt, akkor mindenesetre megállapíthatjuk, hogy figyelemre méltó ered­ményekről van szó, melynek talán egyik az orosz iparfejlődés korai szakaszára jellemző sajátosság a legnagyobb üzemek — Európában egészen - egyedülállóan nagy szerepe volt. Már ebben a szakaszban megfigyelhető a nehéziparnak - a vasútépítésből és állami beru­házásokból származó - erős részesedése. A bányászat termelése 152%-kal, a vas- és fémipar 175%-kal, a vegyipar 175%-kal nőtt. S míg az élelmiszeripar évi 1,7%-kal növelte termelését, addig abányászat 12%-kaí, a vas-és fémipar 8,9%-kal, a textil 7,8%-kal. Nem kétséges, hogy végül is a 90-es évek ipari konjunktúrája is elválaszthatatlan a vasútépítés multiplikátori szerepétől. Az a közel 25 000 km új vasútvonal, mely ebben az 13 Portai: i. m. 14 Az orosz ipari fejlődés rátájára lásd : /I. Gerschenkron. The Rate of Industrial Growth in Rus­sia since 1885. Journal of Economic History. 1947.;/?. Goldsmith .The Economic Growth of Tsarist Russia 1860-1913. Economic Development and Cultural Change. 1961.

Next

/
Thumbnails
Contents