Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433

448 OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 Orosz mezőgazdasági export Millió pud Millió rubel ι»s 1861-65 1871-75 1881-85 1891-95 80 194 301 441 444 56 172 300 297 299 1896-1900 Állatállomány Oroszországban millió db Ló Marha Juh Disznó 1864-69 1907-11 15,5 21,5 21 30,4 44,2 40 9,4 11,4 Ilyen ütemben növelni a mezőgazdasági exportot - mennyiségileg 40 év alatt 550%-kal - két esetben volt lehetséges. Vagy ha a termőterület oly nagyarányú kiterjesztésére, vagy ha a mezőgazdaság termelékenységének soha nem látott emelésére kerül sor. Nem kétséges — mint láttuk —, mindkét jelenség részben fellelhető a korabeli orosz mezőgazdaságban. De sem a termésmennyiség, sem a terméshozam növekedése távolról sem tartott lépést az orosz export növekedésével. Hogyan is tartott volna lépést, amikor az orosz mezőgazdaság a századforduló után is alapjában Európa egyik legelmaradottabb színvonalú mezőgazdasága volt. A termőterület ugyan a századforduló után is nőtt mintegy 10%-kal, jórészt Oroszország ázsiai tartományában, valamint a Kaukázusban és a sztyeppe vidékeken. De a mezőgazdasági termelőeszközök még jórészt szinte primitív szinten maradtak. Az ekék egyharmada készült fából, és egy további harmadnak a fa volt ekevassal ellátva. Zömmel fából voltak az egyéb eszközök is. Cséplőgép rendkívül kevés volt (27 000 gőzcséplő 12 millió mezőgazdasági üzemre). Egyéb modern gépek alig voltak forgalomban, jóllehet, a mezőgazdasági gépbehozatal rohamosan emelkedett. Az állatállomány létszáma nem tartott lépést a népesség növekedésével, így természetesen sem a természetes trágyázás, sem a műtrágyahasználat — mely a németországinak 5, a franciaországinak 10%-át tette ki2

6

— nem járult hozzá a terméshozamok lényeges növekedéséhez. Ténylegesen a terméshozamok egyharmadát vagy egynegyedét tették ki a fejlett nyugati országok mezőgazdasági terméshozamának. Igaz, különösen a századforduló után megindult az ipari növények gyors terjedése. A gyapottermelés több mint megduplázódott, a cukorrépa termelése közel kétszeresére nőtt, és jelentős volt a napraforgó és a takarmányteremelés növekedése is. Végül is azonban ezek a növények a termőterület egy jelentéktelen kis részét foglalták el. Kifejezték ugyan mind a mezőgazdaság fokozódó kommercializálódását, a belső piac kezdődő sze-2 5

Sz. A. Pokrovszkij: Vnyesnyja torgovlja i vnyesnyaja torgovaja polityika Rosszi. Moszkva, 1947. 317-322. 26

Hromov: i. m 167., 170-171. és 411-416.