Századok – 1984

FOLYÓIRATSZEMLE - Earle; Carville-Hoffmann; Ronald: A modern gazdaság alapja: a mezőgazdaság és a munkabérköltségek az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában 1800-1860 között 418

FOLYÓIRATSZEMLE CAR VILLE EARLE - RONALD HOFFMAN A MODERN GAZDASÁG ALAPJA: A MEZŐGAZDASÁG ÉS A MUNKABÉR-KÖLTSÉGEK AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS ANGLIÁBAN 1800-1860 KÖZÖTT A tudósok szerint az angol-amerikai iparosodást folyamatban a magas munkabér-költségek alapvető' szerepet játszottak. A klasszikus értelmezés a legteljesebben H. J. Habakkuknál jelenik meg. Az ő koncepciója azon a feltételezésen alapszik, hogy az amerikai munkaerő korlátozottan állt rendelkezésre és ebből adódóan magas áron. A közelebbi összehasonlító vizsgálatok alapján a fenti tételt meg kell változtatni. Az Old Northwest övezetében pl., amelyet a búza- és kukoricatermesztés, valamint állattenyésztés jellemzett, az évnek csupán 4 hónapjában jelentkezett nagyobb munkaerő-igény. Főképpen a betakarítási időszakban. így az éves kereseti szint alacsony volt. Könnyen és olcsón lehetővé vált a munkaerő városba áramlása és ipari foglalkoztatása. Nagy-Britanniában és a gyapottermesztő délen azonban a növények megművelési időszaka 8—12 hónapot tett ki. Itt a mezőgazdasági munkások évi keresete magasabb volt, következésképpen a mezőgazdasági munkaerő városba áramlásat biztosító ipari bérek is magasabbak voltak. Bár Nagy-Britanniában a sokoldalú és intenzív mezőgazdaság, mely majdnem az egész évben munkaalkalmat biztosított, nem akadályozta a városba áramlást, de a városi munkabéreket olyan szintre emelte, amely korlátozta a széles körű beruházásokat a gépesítésbe. Az Egyesült Államokban a gabonatermesztő közép-atlanti államok, a „régi" Észak-Nyugat és a gyapottermesztő Dél képviselték a szélsőségeket. Az Old Northwest-ben az 1850-es években (csakúgy, mint az 1820-as években a philadelphiai régióban) a munkaerő olcsósága volt az a tényező, amely ösztönözte mind a városiasodást, mind a gépesítés elterjedését. Ezzel szemben a gyapottermesztő Délen a magas munkabér-költségek (akár szabad, akár rabszolga-munkaerőről volt szó) gátolták az iparosodást és a városfejlődést. Az USA gabonaövezetében a munkaerő-piac hibrid jellegű volt. A szezonális mezőgazdaság által teremtett hibrid munkaerő-piac körülményei között a transzfer-bér volt a fő, bár nem kizárólagos stratégiája a városi cégeknek, hogy munkaerőhöz jussanak. A transzfer-bér azt jelentette, hogy a szezonális mezőgazdasági keresetet kissé meghaladó éves ipari kereseti szint már elegendő volt a szakképzetlen munkaerő megszerzéséhez. A transzfer-bér a 19. század folyamán jelentősen változott az amerikai régiók között. A legnagyobb különbség az északi gabonaövezet és a gyapottermesztő Dél között állt fenn. A városi szakképzetlen munkaerő kétszerte drágább volt a gyapottermesztő Délen, mint Északon, a gyapot-gazdaság elnyújtott munkaerő-kereslete miatt. A Közép-Nyugaton a transzfer-bérek a kizsákmányolás magas fokát biztosították. Hozzávetőleges számítások szerint az 1850-es években a McCormick Reaper Company 18,9-35,2 %-os kizsákmányolási fokot ért el. Egy olyan gyapotkikötőben, mint pL Galveston, 1860-ban a képzetlen munkások 388-455 dollárt kerestek, míg Chicagóban a bérek csak 155-249 dollár között ingadoztak. Az alacsony bérek nagyobb értéktöbbletet biztosítottak, amely lehetővé tette a tőkefelhalmozást, a beruházásokat. Az 1860-as ipari adatfelvételek szerint a bérek részesedése a hozzáadott értékből a gabonaövezetben volt a legalacsonyabb, 44,7 %, míg a Deep South esetében 49,1%. Az amerikai ipari forradalom egyik nagy előrelépése volt a gépek alkalmazása a gyapot-textilipar ágazataiban. A gépek döntő győzelmével az amerikai textiliparban - élesen szemben állt a gépi technika lassú terjedése Nagy-Britanniában. A különbség az eltérő munkaerőhelyzettel magyarázható. A philadelphiai régióban az olcsó munkaerő és a gépek együttesen is kevésbé költségesek voltak, mint a képzett kéziszövők, ennek megfelelően a gyárak - a „nagy célt" követve - az alacsony béreket az új textiltechnológiával kapcsolták össze.