Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 355 Már említettük az egyik kötetet: a Budai János által átírt és Pöstyéni Tamás „első diák" által másolt jogi szakkönyvet, a „Processus iudiciarius" című kódexet. Ezt tehát az esztergomi kollégiumi ház egyik növendéke maga másolta, de alighanem saját magának, mert a kötetben nem szerepel semmiféle bejegyzés, hogy az a Krisztus-kollégium tulajdona lenne. Viszont semmi kétség nincs azzal a bibliával kapcsolatban amelyben ott a jelzés, hogy a Krisztus-kollégiumé („Collegii Christi"). A kódex 1394-ben készült az esztergomi érseki várpalota scriptóriumában, s ketten másolták: egy bizonyos Bernát és Temlinus Tamás4 7 . A kötet nyilván ajándékozás útján került a kollégium birtokába. Egy másik könyv bizonyára ugyancsak ajándékozás útján került - leírása után 100—150 évvel - a kollégium könyvtárába. 1306. július 1-én fejezte be a másoló Thomas de Hibernia népszerű középkori művét, a ,,Manipulus florum" című, 381 oldalas kötetét, amely ábécérendbe szedett témacímek szerint rövid morális tartalmú idézeteket, szentenciákat tartalmazott, különféle jeles szerzőktől.4 * Az első lapon 15. századi bejegyzés jelzi („Collegii Christi"), hogy a kódex tulajdonosa a Collegium Christi volt. Csapodi Csaba 1969-ben a bécsi Österreichische Nationalbibliothekben végzett kutatásai során néhány további, egykor az esztergomi kollégium könyvtárába tartozó kötetet talált.49 A 12. század jeles szerzőjének, Petrus Lombardusnak ,.Liber sententiarum libri quatuor" című műve még a 15. század folyamán is az egyetemi (és káptalani iskolai) teológiai oktatás alapvető könyve volt. Petrus Lombardus e műve negyedik könyvének Nicolaus de Dinkelsbiih! (Dinckelspüel) által kommentált változata (.,Commentarius in librum quartum sententiarum") is a kollégium birtokában volt, ezt jelzi a bejegyzés: „Collegii Christi Strigoniensis liber".50 Talán a Krisztus-kollégium növendéke lehetett, s mit ilyen szerezte meg az ars-fakultás magiszterségét valamelyik egyetemen az a Danasi Simon, aki a ,,Commentarius in libros quinque decretalium" című jogi szakkönyvet másolta le magának: „per me Symonem de darwas de hanwa artium liberalium Magistrum". A kötetet azután -bizonyára amikor már befejezte jogi tanulmányait is - a kollégiumnak adományozta.'1 Bejegyzése a tulajdonosról: "Collegii Christi Strigoniensis". Teljes biztonsággal tehát négy kötetről állíthatjuk, hogy az esztergomi Collegium Christi könyvei közé tartozott. Semmi köze sem volt a kollégiumhoz annak, az Országos Széchényi Könyvtárban levő, Clmae 410. jelzetű kódexnek, amelynek egyik részét 1463-ban „in scola Strigoniensi" másolták.5 2 Szintén semmi sem jelzi, hogy a kollégium könyve lett volna Johannes Occam angol ferences „Directorium iuris" című műve, amely 4 7 „Explicit prima pars sive medietas biblie scripta post secundam, in vigília beati Luce evangeliste, utraque per Bernhardum incepte per Temlinum vero finita est in castro Strigoniensi, anno Domini MO CCC0 nonagesimo quarto", österreichische Nationalbibliothek. Becs, Cod. Lat. 1215.; vö. Franz Unterkirchner: Die datierten Handschriften der österreichischen Nationalbibliothek bis zum Jahre 1400. I. Teü: Text. II. Teil: Tafeln. Bécs 1969. 1215. sz. 4 "Österreichische Nationalbibliothek, Becs, Cod. Lat. 1611.; Unterkirchner i. m. 1611. sz. 49 Erró'l eddig az egyedüli közlés:Körmend)' i.m. 32. "österreichische Nationalbibliotliek, Bccs, Cod. Lat. 3992. 5 ' österreichische Nationalbibliothek, Bécs, Cod. Lat. 5051. 52 A Collegium Christi könyveként szerepelteti: A magyar irodalom törtenete 1600-ig. Fó'szerk. Só'tér István. I. kötet. Bp. 1964. 132.
