Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 353 jóvoltából végzett — egyetemi tanulmányain. Tehát 1509 előtt lehetett az esztergomi kollégium lakója, majd innen indult el valamelyik külföldi egyetemre. Amikor legközelebb — 1512-ben — az oklevelekben Pesti Gergely véletlenül újra elénk kerül, már ő a barsi főesperes és a kollégium prezidense. 3 6 Tehát 1509-1512 között nyerte el e tisztséget. A 16. század közepén ismert barsi főesperesek — az egykori Collegium Christi-növendékek — között egyaránt találunk teológiai és jogi egyetemi végzettségűeket, valamint az ars-fakultáson tudományos fokozatot szerzetteket egyaránt. Orvosi végzettségű viszont egy sem akadt közöttük. A barsi főesperesek — tehát az alsó társadalmi rétegekből, a szegénysorból a Krisztus-kollégium révén kiemelkedő egyházi férfiak — sorából e másfél évszázad alatt a legmagasabbra alighanem Kétházi Pál jutott. Ő Mátyás király udvarában is fontos feladatokat látott el, s a király megbízásából 1488-1489-ben Rhodosz szigetén járt követségben a Szent János-lovagrend nagymesterénél3 7 (s közben a tengeren kirabolták a genovai kalózok . ..). A Collegium Christi növendék-korú tagjairól két adat áll rendelkezésünkre. Név szerint ismerünk egy növendéket az alapítás körüli évekből, egyet pedig a kollégium történetének utolsó időszakából. Budai János, a kollégium alapítója maga a jogtudományok magisztere volt, s egy „Processus iudiciarius" című jogi művet — amely Prágában 1386-ban készült — átigazított, átalakított a magyar jogi viszonyoknak megfelelően, hogy hazai jogi körülményeink között használható legyen.38 Ezt a kötetet ázután lemásoltatta bizonyos Tamással (Thomas de Pyschin, talán Pöstyéni Tamás). Ez a Tamás — saját bejegyzése szerint — az esztergomi Krisztus-kollégiumban „primus studens" volt.39 Nem valószínű, bár nem kizárt, hogy ez a Tamás időben-sorban a kollégium legelső növendéke lett volna; inkább az feltételezhető, hogy a kollégium növendékeinek — az előkészítő tanulmányokban a legmagasabbra jutott — rangelsője, rangidőse (ahogy másutt nevezték: primáriusa vagy szeniora) volt.4 0 Az biztos, hogy egyetemi grádust még nem birtokolt, máskülönben kitette volna ezt a neve mellé. (Mindez újabb adalék a „valódi" kollégium létéhez: Pöstyéni Tamás aligha lehetett volna „primus studens", ha a Collegium Christi nem együtt-tanuló ifjak együttese.) Ez az „első diák" 1395-ben iratkozott be a prágai egyetemre (a perrendtartási kötet leírása ezért valószínűleg az előző évek egyikében történhetett Esztergomban, a kollégiumi szálláshelyen vagy Budai János kanonoki házának dolgozószobájában), s a prágai egyetemen 1399-ben szerzett jogi bakkalaureátust. S Pöstyéni Tamás — akinek útját a szegénységből a Collegium Christi nyitotta meg a tudományok felé — a tanulásban ez után 36 Knauz i. m. 360. 31 Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900. 38 „Valde utilis et noviter collectus tractatus secundum stylum modernum de pxocessu iudiciario magistri Johannis de Buda Archidiaconi Barsiensis et Canonici in Ecclesia Strigoniensi". Gábor Gyula: Adatok a középkori magyar könyvírás történetéhez. Magyar Könyvszemle. 1912. 308-313. 39 Uo. „Finitus est autem iste Processus Iudiciarius secundo die festi beati Martini confessons per Thomam de Pyschan, collegii pauperum Christi, facti per magistrum Joannem de Buda, archidiaconum Borsiensem et canonicum in ecclesia Strigoniensi, studentem primum". 40 Vö. a deventeri Szent Miklós-kollégium „Primarius"-említésével; valamint a később szóba kerülő Oláh-stipendium alapítólevelében olvasható e szabályponttal: „Seniori in stipendio subjiciatur minor" vagyis az idősebb diák felettese a fiatalabb ösztöndíjas növendéknek. 6
