Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
350 MÉSZÁROS ISTVÁN célja is félreérthetetlen: „ad usum, educationem, nutrimentum et sustentationem duodecim sacerdotum". Az új alapítvány kamatainak élvezői nyilván az esztergomi káptalani iskola tanulói közül kerültek ki; 12 fiú, fiatalember kapott itteni tanulmányai során nyugodt, anyagi gondoktól mentes tanulási lehetőséget, egészen pappá szentelésükig. Kétségtelen, hogy ugyanebben az évtizedben Budai János nem oktatási-nevelési célú pénzalapot, nem hospitálét, nem alumniumot alapított, hanem kollégiumot.2 5 A Krisztus-kollégium történetének vázlata Esztergomban, Magyarország egyházi fővárosában a 14. században magas szintű káptalani iskola működött, amely ekkor már több évszázados múltra tekintett vissza. Azokat az ismereteket oktatták itt is, mint a többi hasonló nyugat-európai klerikus-képző intézményben; falusi-városi plébániás papok éppen úgy kikerültek innen, mint az egyházi és vüági hivatalokba készülő különböző rendű-rangú tisztségviselők, a hierarchia különböző szintjeit majd elfoglaló egyházi férfiak éppen úgy, mint a külföldi egyetemi tanulmányokra igyekvő leendő értelmiségiek, szakemberek és tudósok. Nívós, magas szintű oktatás folyt az esztergomi káptalani iskolában, amikor az 1390-es évek elején ugyanitt megnyitotta kapuit a Krisztus-kollégium. Az 1397-i vizitációs jegyzőkönyv már lerögzítette a rávonatkozó leglényegesebb adatokat.2 6 Budai János esztergomi kanonok, barsi főesperes alapította „a tanulni kívánó szegény iskolások Krisztus-kollégiumát" („Collegium Christi pauperum scolarium studere volentium"). Az alapítás — Budai János életrajzi adataiból kikövetkeztethetően — az 1390-es évek elején történt.2 8 Az alapító négy budai házát adta a nemes célra, a káptalan pedig úgy rendelkezett, hogy ettől kezdve a mindenkori barsi főesperességet viselő kanonok saját tisztségéből eredő jövedelmeit maga élvezheti ugyan, „ami azonban ezen 2 5 Az 1. sz. lábjegyzetben említett 1853-as kiadású „Informatio" ezt íqa a Krisztuskollégiumról: „Rector seu praesidens Collegii pro tempore constitutus teneatur quotannis de proventibus annualibus Collegii Capitulo aut ab eo deputatis veram et sufficientem rationem reddere, et quod deductis expensis supererit, in armarium pro eruditione scholarium reponere, quodque de quadriennio in quadriennium novos semper scholares, prioribus revocatis, voluntate Capituli ad loca studii generális transmittet." Knauz Lm. 348. - A szerző' nem dokumentálja állítását; nyilvánvalóan egy későbbi, a 16. század második felében s a 17. században érvényesülő ösztöndíj-rendszer lebonyolítási részleteit vetíti vissza az 1390-1543 közötti időszakra. 2 6 Kollányi i. m. 241-242. 2 7 Budai Jánost a prágai egyetemen 1385. július 9-én avatták az ars-fakultás magiszterévé, 1391-ben lett esztergomi kanonok. Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. 1100—1900. Esztergom 1900. 72. - A legdöntőbb érv azonban az, hogy Budai János maga is szerepel az esztergomi káptalan 1397-es vizitádójának jegyzőkönyvében, mint az egyik kanonoki stallum s a barsi fó'esperesi tisztség akkor „aktív" betöltője. Nyilván az ő élőszóbeli tájékoztatása nyomán készült a jegyzőkönyvnek az a része, amely a Collegium Christiről szól. 2 8 Knauz szerint 1309-ben történt az alapítás (i.m. 346., 348.). Ezt az évszámot később többen sajtóhibának vélték, 1390 helyett. Knauz azonban valóban 1309-re gondolta az alapítást, e lábjegyzethivatkozással: „Memoria Basilicae Strigoniensis, 115., 122. old." (Amire itt utalás történik - Memoria Basilicae Strigoniensis anno 1856. die 31. Augusti consecratae. Pest 1856. - a bazilika felszentelésére készült kiadvány.) S Knauz szerint „elsők voltak talán, kik e társulat költségén nevelkedtek fel, Miklós nyitrai és Jakab nógrádi főesperesek, kik 1317 évben a bolognai egyetemnél voltak". Ε vélekedés nyüván nem állja meg a helyét.
