Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
A ,.KOSSUTH BANKÖK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 293 Február 23-án adta ki Windischgrátz a magyar kormány által az aprópénzhiány enyhítésére Debrecenben nyomatni rendelt 30 és 15 krajcárosokat érvénytelennek nyilvánító rendeletét.6 8 Ezután, február 24-én következett az első, a közvéleményt is tájékoztató konkrét rendelet a magyar pénz sorsáról. Ezt az osztrák pénzügyminisztérium adta ki a birodalmi tartományok számára, s ugyané napon indultak meg a konkrét intézkedések Magyarország területére vonatkoztatva is. A birodalmi pénzügyi rendelet kimondta, hogy az osztrák Nemzeti Bank 1841-es alapszabálya 14. §-a értelmében a banknak a birodalom területén lévő jegykibocsátói monopóliuma alapján a magyar pénz használatát mind a magán-, mind a hivatalos forgalomban megtiltja, és elrendelte ilyen pénzjegyek beszolgáltatását a központi állampénztárhoz. A rendelkezés - amelyet igen jól időzítettek - igen káros volt Magyarországra nézve, mert a pénz visszaáramlott az osztrák tartományokból, s ezáltal a későbbi megsemmisítés kizárólag Magyarországot sújtotta.69 Ugyanezen a napon az osztrák minisztertanács úgy határozott - talán Windischgrátz febr. 13-i átiratának hatására is —, hogy a fedezett magyar 1 és 2 forintosok 1:1 arányban beválthatóak a főparancsnok által megjelölt terminuson belül. A beváltandó mennyiséget a megadott jan. 31-i összértékben, 3 927 220 frt-ban jelölte meg a határozat. A fedezetlen bankjegyek beváltásáról a minisztertanács úgy döntött, hogy még töredék értékben sem valósítható meg, noha adataink szerint a bécsi minisztérium még március végén is fontolgatta az ezek esetleges beváltásával járó eshetőségeket.7 0 " A megadott határidőn belül be nem váltott pénz értéktelenné vált, annak ellenére, hogy az osztrák kincstár a 4 milliónyi pénznek megfelelő ércalapot .eltulajdonítani szándékozott. A febr. 24-i tanácskozás nyomán, Windischgrätzhez küldött levélben a minisztertanács elrendelte, hogy a főparancsnok vegye át az ércalapot, valamint bontsa fel a Kereskedelmi Bank és a magyar állam közötti pénzjegykibocsátói szerződést.71 ' — A levél szerint a bécsi kormányzat nagyon meg volt elégedve a febr. 24-i intézkedésekkel. Úgy vélte, hogy a beváltással 4 millió osztrák bankjegy kezdi majd meg forgását a megszállt területen, erősítve a katonaságnak addig is folyamatosan nyújtott dotáció hatását.7 2 Az intézkedések időzítésébe mégis hiba csúszott, s ez a magánpénzforgalomban fejtette ki hatását, éppen abban a szférában, amelyről a minisztertanács Magyarország vonatkozásában semmit nem határozott. A magyar fővárosban ugyanis a kereskedők és a lakosság bécsi kapcsolatai révén elteijedt a febr. 24-i birodalmi pénzügyi rendelet híre, s ennek nyomán márc. l-re a pestbudai utcákon különféle rémhírek kaptak szárnyra. A pesti piacon már csak osztrák " Faragó M. i. m. 204. - A 30 és 15 krajcárosok nyomását engedélyező képviselőházi határozat: 1849. jan. 9., a nyomásra vonatkozó rendelet: jan. 21., febr. 4., a pénznyomás kezdete: jan. 26., ül. febr. 17. (15 kr.). "Reichs-Gesetzblatt für Österreich, 1849. No. 140. Seite 144. - MOL, Filmtár, i. h. a Wiener Zeitung márc. 4-i számának közlésében, fol. 341. Faragó M. i. m. 208-209., 211. 70 Erről a feljegyzés az österreichische Nationalbanknak, 1849. márc. 30. ÖStA, Finanzmm., 1849:4192. FM. sz. 7I A Finanzministerium Windischgrätznek, Öst. Nationalbanknak, uo., 1849:2281. FM. sz. (1085. PAS sz.); MOL, Filmtár, i. h. fol. 34-35., mellékletek, fol. 325-327. A szerződésből fakadó kötelezettségek felszámolásáról később még lesz szó. 7'Rousseau megjegyzése szerint a dotáció alig volt elég a „Gagen und Löhnungen" tétel kifizetésére, s tovább: „Um als kaiserlicher Pacificator zu wirken, stand dem Fürsten auch nicht ein Kreutzer zu Gebothe." Uo., fol. 35.
