Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
A ,.KOSSUTH BANKÖK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 277 jába, mert a váltási kedv nem csillapodott. Ugyanakkor a már régebben forgalomban lévő ezüstpénz és az újonnan beváltott mennyiség mindinkább eltűnt a napi forgalomból: a lakosság igyekezett felhalmozni, tartalékolni vagy éppen spekulációs céllal vásárolták fel az ezüstöt; kijuttatták külföldre, s eladták az osztrák Nemzeti Banknak. A kereskedők vonakodva fogadták el a diságióval forgó papírpénzt, ami hátrányos, bénító hatással volt a kereskedelmi, gazdasági életre. Az ezüstpénz eltűnése nagyrészt egyet jelentett az aprópénz eltűnésével, mert ezüstből volt pl. a forint, a húszas /20 krajcáros/, míg a legkisebb címletű papírpénz az 5 forintos volt. Már 1848 tavaszán kezdte éreztetni hatását a forradalom és szabadságharc idején végig fennálló aprópénz-hiány. Az osztrák és a magyar kormány a beváltási nehézségek kezdetén rendeletileg tiltották meg a nagyobb mennyiségű nemesérc külföldre való kivitelét.9 — A váltáshoz szükséges ezüstpénzt az osztrák Nemzeti Bank folyamatosan küldte Magyarországra, de 1848 május végén beszüntette a pénzjegyeknek nemesfémre való beváltását, az ércalap vészes csökkenése miatt. A magyar kormány pénzkibocsátó tevékenysége 1848-ban - intézkedések a pénzforgalom nehézségeinek megszüntetésére A pénzforgalom nehézségei és elsősorban az állampénztár csekély tartalékai arra indították a felelős magyar kormányt, hogy - az önálló magyar pénzügyi politika égisze alatt - magyar pénzjegyek kibocsátása hoz fogjon. Ezúttal nem feladatunk annak bemutatása, hogy a magyar pénzügyminiszter ezirányú lépései milyen ellenakciókkal találkoztak a bécsi udvar és minisztérium részéről. Témánknak megfelelően azonban regisztrálnunk kell a pénzjegyek vonatkozásában foganatosított magyar minisztériumi intézkedéseket. A magyar állam nevében 1848.jún. 17-én Kossuth pénzügyminiszter szerződést kötött a pesti Kereskedelmi Bankkal ércalappal rendelkező aprópénz, 1 és 2 forintosok kibocsátására. Az állam 5 millió forint értékű nemesfémet kívánt letenni a Banknak ércalapul, s az 1:2,5 aránynak megfelelően 12 és fél millió forint értékű 1 és 2 forintos bankjegy kibocsátását tervezték.10 A szerződést a nádor tudtával és beleegyezésével - az uralkodó és a bécsi minisztérium számára is „legálisan" - kötötték. Előbb a 2 forintosok jelentek meg a forgalomban aug. 14-én, az aug. 5-i pénzügyminiszteri rendelet nyomán.1 1 Az 1 forintosok csak egy okt. 6-án kelt pénzügyminiszteri rendelet alapján jelentek meg, mivel 'Kossuth pénzügyminiszter 1848. ápr. 19-én kelt rendelete csak 100 pfrt kivitelét engedélyezte, részben 300 esztendős törvényekre hivatkozva. Faragó M. i. m. 30-31. - Aug. 10-i rendelete az ezüst lefoglalásával és bécsi bankjegyekre való váltásával sújtotta a bizonyíthatóan nyerészkedés céljából külföldre viti nagyobb mennyiségű ezüst tulajdonosait; ezt a rendeletet decemberben a Honvédelmi Bizottmány is megerősítette. Uo., 123 124., 179. '0 A szerződés szövegét 1. KLÖM. 12. köt. 203. sz. - Itt jegyezzük meg, hogy a korabeli szóhasználatnak megfelelően (vö. pl. MOL, Állampénztár könyveivel!) az ércalappal rendelkező papírpénzt bankjegyeknek (Banknoten), az ércalappal nem rendelkezőt pedig pénzjegyeknek (Geldnoten) nevezzük. "KLÖM, 12. köt. 361. sz.; Faragó M. i.m. 129. - A gyártás aug. 12-én indult meg, a jegynyomda berendezésének elkészültével. Vö. Vörös Antal pénzjegy-gyári kormánybiztos kimutatásával, 1849. aug. 11. KLÖM, uo., 799., 12. jegyzet. 1 -Faragó M. i. m. 174-175.; Vörös A. id. kimutatása.
