Századok – 1984
FOLYÓIRATSZEMLE - Sung Bok Kim: Az osztályviszonyok; a hadviselés hatása az amerikai függetlenségi háborúra: a New York-i példa 177
FOLYÓIRATSZEMLE 177 SUNG BOK KIM AZ OSZTÁLYVISZONYOK ÉS A HADVISELÉS HATÁSA AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÜRA: A NEW YORK-I PÉLDA Mióta 1909-ben Carl Becker immár klasszikus tanulmánya New York államról megjelent, az amerikai történészek egyik kedvenc témája a bérlők és földbirtokosok osztályellentétének vizsgálata a függetlenségi háború idején. Sung Bok Kim vizsgálódását két kérdéskörre szűkítette le. Kíváncsi volt arra, hogy a bérlóTc és tulajdonosok osztályellentétei mennyire befolyásolták a bérló"k függetlenségi háború alatt elfoglalt pártállását, másrészt mennyire alakította maga a háború magatartásukat. A fenti kérdések részletes elemzése eló'tt a szerző bemutatja New York gyarmat bérleti rendszerét. 1775-re kb. 5-6 ezer bérlőcsalád élt 30 nagybirtokon. A bérleti rendszer minden feudális kötöttségtől mentes volt, biztonságot nyújtott, amit a bérlők létesítettek a farmon - házat, csűröket, istállót -, a saját tulajdonuk lett. A New York-i bérleti rendszer virágzása ugyanúgy köszönhető volt a liberális haszonbérletnek, mint az 1760-1770-es évek gazdasági fellendülésének. Az élelmiszerek iránt otthon és külföldön egyaránt nagy volt a kereslet. A kép mégsem volt ennyire derűs, mert egyes birtokokon mindezek ellenére összetűzésekre került sor, de nem is annyira a bérleti szerződések egyes pontjai miatt, hanem sokkal inkább magáért a lehetőségért, a földért vetélkedtek a bérlők és a telepesek. A New York-i agrártársadalom jellemzője nem az, hogy a megmozdulások csak a 18. század közepén kezdődtek, hanem, hogy sohasem nőttek általános felkelésig. Az ok egyszerű: a bérlőknek volt mit veszteni, féltették, amitt már addig megszereztek. Ráadásul a bérló'réteg önálló individuumokból állt, mindegyiket más-más szerződés kötötte a föld tulajdonosához, így ki sem alakulhatott az osztályöntudat. A bérlők mentalitása ugyanolyan volt, mint a későbbi kisföldbirtokos burzsoáziáé: konzervatív, tradicionaüsta apolitikus. 1766-ot követően a New York-i agrártársadalom majdnem egy évtizedig teljesen közömbös volt a politika iránt. Az az alkotmányos vita az angol-amerikai kapcsolatokról, amit a függetlenség hívei, a whigek és az angolokhoz lojális toryk folytattak, túl összetett és akadémikus volt az átlagfarmernek. Hozzászoktak már ahhoz a hódolatteljes módhoz, ahogy a náluk társadalmilag és gazdaságilag előnyösebb helyzetben levők, a birtokok tulajdonosai foglalkoztak a helyi és országos ügyekkel, így fel sem merült bennük, hogy megpróbálják befolyásolni azoknak az eseményeknek a menetét, melyek végül eldöntötték Amerika sorsát. Ezt példázza a Cortlandt Manor bérlőinek magatartása is. A whig és tory vezetők egyrészt kétségbeesve panaszkodtak apolitikusságuk és letargiájuk miatt. A farmerek ilyen magatartását csak részben indokolja konzervatív gondolkodásuk. Ez a viselkedés ugyanakkor védekezés volt, védekezés a politikailag viharos időkben, tudatosan vállalt magatartás mindennel szemben, ami veszélyeztetheti mindennapi életüket, viszonylagos anyagi biztonságukat. Számukra a magasabb, minden közvetlen helyi hatástól, anyagi haszontól mentes politika a legjobb esetben is csak teher, kényelmetlenség volt. Ez leginkább a szegényebb farmerekre vonatkozott, hiszen minden, ami elvonta őket a gazdasági munkától, kárt okozott nekik. Máshol a bérlők általában követték a földtulajdonos politikai állásfoglalását. De hiba lenne azt feltételezni, hogy a bérlők meggyőződéses torykká vagy whigekké váltak volna. Hiszen politikai álláspontjuk a földtulajdonosét tükrözte, azét, aki szemükben a legnagyobb politikai hatalom volt, és akivel már jó kapcsolatot épített ki. Véleményük nem meggyőződésen alapult, hiszen néha még a konkrét politikai helyzettel sem voltak tisztában. Az a néhány eset a függetlenségi háborút megelőző évekből, amikor a bérlők mégis szembeszálltak a földbirtokossal sem az osztálykonfliktusok kifejezője volt. Sokkal inkább védekezés volt olyan fenyegetésekkel szemben, mint pl. a katonai sorozás, mely földjüket és családjuk helyzetét veszélyeztette. Ami a whig földbirtokosok és bérlőik nézeteinek és hűségének legnagyobb próbatétele volt, vagyis az angol katonai jelenlét, ösztönzőleg hatott az ellenfélre, a torykra. A hadsereg azzal fenyegetett, hogy a whig földtulajdonosokat elmozdítja a helyükből, hiszen bérlőik pártállását is befolyásolják. A bérlő-gazda rendszer egységén az első repedés 1776 februárjában következett be, amikor Livingston Manorban, whig területen élő bérlők tory nézeteket kezdtek hangoztatni. Majd elszórtan máshol is előfordultak ilyen esetek. Ezeknek a megmozdulásoknak ismét csak nem volt földbirtok-12 Századok 1984/1
