Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Beaud; Michel: Histoire du capitalisme 1500-1980 (Ism.: Majoros István) 152
152 TÖRTÉNETI IRODALOM a bécsi Staatsaichivban, vagy a hazai Országos Levéltárban őrzik kéziratukat. Közreadásukkal, az áttekintést szolgáló bevezető tanulmánnyal és a gondos jegyzetekkel hézagpótló kézikönyv sorolt be a joghallgatók, jogtörténészek és történészek könyvtárába. Kár, hogy a Gondolat Könyvkiadó e hasznos sorozat - a Nemzeti Könyvtár - köteteivel oly ritkán jelentkezik. Urbán Aladár MICHEL BEAUD HISTOIRE DU CAPITAUSME 1500-1980 Paris 1981,331 1. (A KAPITALIZMUS TÖRTÉNETE 1500-1980) Napjaink gazdasági szisztémáival, így a kapitalizmus, az államkollektivizmus és a szocializmus kérdéseivel foglalkozik elsősorban Michel Beaud, a gazdaságtudományok professzora. A múlt, a kapitalizmus történetének összegzésére ugyancsak a ma érdekében vállalkozott, a párizsi Seuil kiadó gondozásában megjelent könyvében, mert amint ezt a bevezetőben megfogalmazza: „A jelent nem lehet megérteni azoknak a mély változásoknak az elemzése nélkül, melyeket a kapitalizmus fejlődése hozott az egész világ társadalmában." Michel Beaud az 1500-as évekkel kezdi a máig tartó mintegy fél évezred történetének az elemzését, jóllehet a 16. században a kapitalizmus még csak embrionális formában található meg. De azok a gazdag bankárok és kereskedők, akik a születőfélben levő világpiacon egyre szélesebb hálózattal rendelkeznek, már léteznek és működnek. És ugyancsak működésbe léptek azok az államalakulatok is, amelyek a hódításokhoz szükséges eszközöket, a tűzfegyvereket és a továbbfejlesztett hajótípusokat magukénak mondhatják, hogy segítségükkel az új világ meghódítására indulhassanak. És ezzel, mármint Amerika meghódításával, illetve — Beaud szavaival élve - „mesés kirablásával" válik a 16. század a kapitalizmus történetének első, fontos állomásává. A kortársak természetesen még nem sejtik, legfeljebb Morus Tamás az Utópiában, hogy egy új isten, a tőke uralma készülődik a világon. Még a következő században is - teszi hozzá a szerző - nagyon éleslátásúnak kellett lenni ahhoz, hogy valaki a manufaktúrákban egy új termelési mód kezdetét lássa. A tablón ugyanis a mezőgazdasági népesség, kilenctizedes részaránnyal, a legfontosabb tényező. A nemesség rangjára, kiváltságaira, az egyház pedig a rendre és az eszmékre, természetesen a régiekre ügyelt. Ε fél évezredes történetben az ezerhatszázas évek mégis a második állomást jelentik, melynek fő jellemzője a burzsoázia megnyilatkozása, sőt felemelkedése. Mindez elsősorban Hollandiában, Angliában és Franciaországban játszódik le. A triász utolsó két tagja pedig a történet következő fejezetében, az ellentétek századában is elsőrendű szerepet játszik. A 18. század ugyanis a gazdagság megsokszorozódását, ugyanakkor az egyre súlyosabbá váló szegénységet hozza magával. De ugyancsak ebben a korban éleződnek ki az ellentétek Anglia és Franciaország között a gyarmatok kérdésében. A nemesség és a burzsoázia ellentéte tovább mélyül. A manufaktúra-termelés pedig nem tud lépést tartani az árukereskedelem fejlődésével. Ezt az ellentmondást kell feloldania az ipari forradalomnak, amely szintén ebben az évszázadban, Angliában kezdődik el. Ezért is nevezi Beaud ezt az időszakot az angol kapitalizmus megerősödése korszakának. Az 1700-as éveket pedig, mint a kapitalizmus történetének harmadik állomását, a három forradalom századának, melynek végén már új periódus kezdődik: „az ipari kapitalizmus ellenállhatatlan felemelkedése". A szerző ezt az előrehaladást, a gépesített ipar fejlődését és ennek következtében a kapitalista termelési mód kiteljesedését sokoldalúan mutatja be. Az ipar és a kereskedelem növekedési arányairól összesített és országokra lebontott adatokat találunk, amelyek jól érzékeltetik Anglia előreugrását. Ugyancsak adatokkal dokumentálja a társadalom szerkezetének átalakulását is: Franciaországban és az USA-ban a mezőgazdasági, falusi világ túlsúlya jellemző, Angliában éppen az ellenkezője. A kapitalista termelési mód kiteljesedésének képéhez tartozik a falusi és a városi lakosság arányainak alakulása, a
