Századok – 1984

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Ember Győző: A levéltártudomány 125

142 EMBER GYÖZÖ tájékoztatástudománynak vagy informatikának és egyben a levéltártudománynak az a része, amely azzal foglalkozik, hogy az informatika eredményeit, az adatok gépi feldolgozását miként lehet a levéltári tájékoztató szolgálatban felhasználni. Ma még csak társdiszciplina, de ha így fejlődik tovább, rövidesen megváltoztatja a levéltári munka alapjellegét, és lenyeli a levéltártudományt a könyvtártudománnyal együtt, tárgytalanná téve a vitát, hogy léteznek-e ezek a tudományok. A jogtudománynak is van olyan területe, amely kapcsolódik a komplex levéltártudományhoz. A levéltári jog a jogtudománynak és egyben a levéltártudománynak az a része, amely a levéltári anyag védelmének és a levéltári intézmények működésének jogi vonatkozású kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja a többi között a levéltári anyag tulajdonának és használatának jogi vonatkozású kérdéseit. Ilyen kérdés pl., hogy a filmmásolat mennyiben tekinthető az eredetivel azonos bizonyító hitelűnek. A levéltári jogtudományi vizsgálaton kívül a levéltári jog fogalmi körébe tartozik a levéltári jogalkotás, a levéltári anyag védelmének és a levéltári intézmények működésének jogi szabályozása, levéltári jogszabályok alkotása. A levéltári jogalkotás különböző szervek hatáskörébe tartozik, különböző szinteken történik. Ennek megfelelően különböző szintűek a levéltári jogszabályok is. Levéltári jogszabályokat alkot nálunk a törvényhozás (az országgyűlés vagy az elnöki tanács), a minisztertanács, a levéltárügy országos szakmai főhatósága (a művelődési minisztérium), a levéltárfenntartó országos közvetlen főhatósága, a levéltárfenntartó fölöttes hatósága, a levéltárfenntartó. Ügyviteli kérdésekben magának a levéltári intézménynek is van szabályalkotó hatásköre. A törvényhozás törvény vagy törvényerejű rendelet, a többi jogalkotó rendelet, szabályzat vagy utasítás formájában szabályoz. A legmagasabb szintű levéltári jogalkotás a levéltári törvényhozás, amelynek eredménye a legmagasabb szintű levéltári jogszabály: levéltári törvény vagy törvényerejű rendelet. A törvényt az országgyűlés hozza, a törvényerejű rendeletet az elnöki tanács adja ki, az országgyűlés pedig megerősíti. A levéltári intézmények munkájában gyakran van szükség statisztikai adatokra, kimutatásokra. Ezek szolgáltatása a levéltári statisztika feladata, amely diszciplína közös területe a levéltártannak és a statisztika tudományának. A levéltári statisztika a levéltári anyagra és a levéltári munkára vonatkozó számszerű adatokat állapít meg, foglal rendszerbe, s ezáltal a levéltári munka tervezéséhez és szervezéséhez szolgáltat szilárd támpontokat. Adatait egyetlen levéltári intézmény sem nélkülözheti. A levéltári anyag terjedelmét, fizikai állapotát, filmezettségét, fényképzettségét, rendezettségét, selejtezettségét, segédletekkel való ellátottságát állapítja meg a levéltári statisztika. Megvilágítja a levéltári munkaerő és munkaidő megoszlását a levéltári munkakategóriák között. Tájékoztat a levéltári dolgozók megoszlásáról nem, életkor, képzettség, nyelvtudás, munkaköri besorolás és egyéb szempontok szerint. Fentiek és egyéb hasonló tájékoztatás közben a levéltártan és a statisztika tudományának elveit és módszereit egyaránt alkalmazza. Egyes műszaki és természettudományi diszciplínák segítségére is rászorul a levéltártudomány. Ε diszciplínákat összefoglalóan levéltári technikának szokták nevezni. A