Századok – 1984

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Ember Győző: A levéltártudomány 125

134 EMBER GYÖZÖ levéltártudományi diszciplína, az előbbi mint történettudományi társdiszciplina, az utóbbi mint a levéltártan egyik területe, amely egyben a történettudomány levéltártudományi társdiszciplinája. Vegyük közelebbről szemügyre a fentiekben felsorolt, a levéltártudomány keretébe is tartozó történeti forrástudományokat. Az irattan az a tudományos diszciplína, amely az egyes iratokat vizsgálja. Az irat a szó tágabb értelmében az írás műveletének mindenféle termékét jelenti, pl. a könyvet, az utcatáblát is. Az irattannak tulajdonképpen a szó tágabb értelmében vett mindenféle irattal kellene foglalkoznia. Az irat kifejezés szűkebb, köznapi értelmében azonban csak a levéltári iratok minősülnek iratoknak. Az irattan csak ezekkel foglalkozik. Az irattan tehát tulajdonképpen levéltári irattan, az egyes levéltári iratokat vizsgálja. Minthogy a levéltári iratok a történettudomány legfontosabb forrásai, a levéltári irattan történeti forrástudomány, nemcsak a levéltártudomány diszciplínája, hanem a történettudomány levéltártudományi társdiszciplinája is. Az irattannak egyrészt a vizsgált iratok fajtája, másrészt azok kora alapján különböző kategóriáit különböztethetjük meg. A vizsgált iratok fajtája szerint általános és speciális irattanról beszélhetünk. Az általános irattan fajtára való tekintet nélkül mindenféle irattal foglalkozik. Az egyes iratokról olyan ismereteket tár fel, amelyek mindenfajta iratra vonatkoznak vagy vonatkozhatnának. Foglalkozik pl. az iratok anyagával, az íróeszközökkel, az íróanyagokkal, az írásfajtákkal, az iratformákkal. A speciális irattan tárgya valamely meghatározott irat faj ta, pl. titkos irat, levél, oklevél, térkép, formanyomtatvány, irodalmi kézirat stb. A vizsgált iratok korát tekintve, az irattannak két fő területe van: az oklevéltan vagy diplomatika és az ügyirattan. Az oklevéltan vagy diplomatika az irattannak az a területe, amely a középkori, Magyarországon az 1526 előtti levéltári iratoknak a vizsgálatával foglalkozik. Oklevéltannak azért nevezik, mert a vizsgált időben a levéltári iratok túlnyomó többsége oklevél. Az ügyirattan az irattannak az a területe, amely az újkori, Magyarországon az 1526 utáni, levéltári iratoknak a vizsgálatával foglalkozik. Ugyirattannak azért nevezik, mert a vizsgált időben a levéltári iratok túlnyomó többsége ügyirat. Az ügyirattant szokták újkori irattannak is nevezni. Az irástan az a történeti forrástudomány és egyben levéltártudományi társdiszciplina, amely az iratanyagok, az íróeszközök, az íróanyagok és az írásjelek fejlődésével foglalkozik. írástörténetnek vagy paleográfiának is nevezik. Újkori írástannak, írástörténetnek, paleográfiának, avagy neográfiának az írástannak azt a részét mondják, amely az újkori, Magyarországon az 1526 utáni, írástani kérdésekkei foglalkozik. A kriptográfia levéltári-történeti fonástudomány, amely a titkosírások vizsgálatával foglalkozik. A paleográfia egyik területének is tekinthető. Az epigráfia tárgyi történeti forrástudomány, amely az ásványi anyagba vésett feliratok vizsgálatával foglalkozik. A paleográfia egyik területének és így levéltári fonástudománynak is tekinthető. Felirattörténetnek is szokták nevezni.