Századok – 1984

FOLYÓIRATSZEMLE - Reeves; N.: Filmpropaganda és nézőközönsége; a brit hivatalos filmgyártás az első világháború idején 1298

1298 FOLYÓIRATSZEMLE szocialista forradalomnak, amelynek okai legalább annyira keresendők a spanyol társadalom válságában, mint a külső és belső gazdasági nehézségekben. Spanyolországban 1898-1934 között egy liberális-burzsoá agrárrendszer létezett, amelyet a munkásosztály mennyiségi és minőségi gyarapodása egyre inkább fellazított. Kétségtelen, hogy e három és fél évtized során nem tudott kialakulni egy olyan szilárd osztályszövetségi stratégia, amely 1900-ban, 1917-20-ban és 1931-34-ben el tudta volna szigetelni a hatalmon levőket, és ezért a spanyol társadalom szerkezetében nem sikerült lényegi strukturális átalakulást elérni. (Sistema, 1983. évi 1. szám, 3-21. old.) M. T. N. REEVES: FILMPROPAGANDA ÉS NÉZŐKÖZÖNSÉG; A BRIT HIVATALOS FILMGYÁRTÁS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A brit kormány először az első világháború idején próbálta meg széles körű és rendszeres propagandatevékenységgel biztosítani a közvélemény támogatását. Már néhány nappal a háború kitörése után a kormány megbízásából Charles Masterman - maga is a kabinet tagja - létrehozta a háborús propaganda titkos központját, amely 1917-ig főképp a szövetséges és semleges országok közvéleményét próbálta befolyásolni, majd amikor a háborús lelkesedés a hadviselő államokban csökkenni kezdett, figyelme Nagy-Britannia és az ellenséges országok felé fordult. 1917 februáijában átszervezték a háborús propaganda irányítását, létrejött a tájékoztatási hivatal (Department of Information), amelynek vezetésével John Buchan írót bízták meg, 1918 márciusában pedig teljes jogú minisztériummá alakult, lord Beaverbrookkal az élén. A háborús propaganda módszerei gyorsan változtak, a kezdetben kizárólag írásos anyagok mellé hamar felzárkózott a plakát, a fénykép, de a hivatalos filmpropaganda csak 1915 végén indult meg. Ε téren a németek jóval megelőzték a briteket. Mi volt a késlekedés oka? Főleg az, hogy a megfelelő meggyőző erő biztosítása érdekében a britek kizárólag dokumentumjellegű, a valóságot hűen tükröző filmeket akartak készíteni, amihez a hadügyminisztérium és a haditengerészeti minisztérium együttműködésére lett volna szükség, e szervek pedig sokáig húzódtak, mivel attól féltek, hogy katonai titkok kerülhetnek nyilvánosságra. A hivatalos brit filmpropagandában a játékfilmek mindvégig jelentéktelen szerepet játszottak, ugyanakkor a sajtóban rendszeresen jelentek meg hírek a németek által valójában soha el nem követett atrocitásokról. A legjelentősebb kivétel a világhírű amerikai filmrendező, P. W. Griffith közreműködésével készített,,A világ szívei" c. játékfilm volt. A brit filmgyártás három év alatt legalább 240 filmet készített, nem számítva az 1917 májusától létező hivatalos filmhíradó kéthetenként bemutatott mintegy 152 számát. Ε filmekben nagyon kevés volt a frontvonalból származó felvétel, a gyártók ezt a háborús tevékenység minden más lehetséges aspektusának részletes bemutatásával próbálták ellensúlyozni. így pl. a szárazföldi harctevékenységen kívül beszámoltak a tengeri, sőt néha a légi háború eseményeiről is, a franciaországi fő hadszíntéren kívül tudósítottak a máshol, pl. a Közel-Keleten folyó harcokról, bemutatták a brit, a gyarmati és a szövetséges ezredeket. A háborút támogató hátországi tevékenységre is nagy figyelmet fordítottak, különösen a nők megnövekedett szerepét hangsúlyozták. A leghagyományosabb téma, a királyi család élete sem vesztett semmit népszerűségéből a háború idején Hatvan év múltán is figyelemre méltó, hogy a propagandafilmek készítői a szigorú tárgyilagosságban látták a legfőbb meggyőző erőt, ennek legjobb példája a leghíresebb és legsikeresebb brit háborús film, a „Csata a Somme-nál", amelyet 1916 augusztusában mutattak be. A film időrendi sorrendben ismerteti a nagy csata különböző fázisait, az előkészítéstől a hadművelet egyes részein át a következő ütközetre való felkészülés megkezdéséig. Ε filmet elsősorban az teszi emlékezetessé, hogy különleges hangsúllyal mutatta be a nyugati fronton folyó háború borzalmait, a teljes vetítési idő 13%-ában - főleg a vége felé - halottak és sebesültek láthatók.