Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Ism.: Mérei Gyula) 1261
TÖRTÉNETI IRODALOM 1261 Balogh István tanulmánya végén összegezésként leszögezi, hogy a reformmozgalom Debrecenben csak 1844-től számítható. A város társadalmi, gazdasági, szellemi életében ettől kezdve észlelhetők a polgári átalakulás némi nyomai, ám a reformeszmék nem hatották át a cívistársadalom egészét. így azután a forradalom sem idézhetett elő forradalmi változást Debrecenben. A városvezetés csupán a dolgok kényszerének engedve iparkodott bővíteni a polgári jogok körét. A szabadságharc a mélyebbre hatoló átformálódásra nem hagyott időt. Fellazult ugyan a szűk, lokális szemlélet és egy pillanatra átérezték, megértették az egyetemes nemzeti érdeket. Tizenhét hónap azonban nem volt elég a több évszázados, csak a városi érdekek szűklátókörű szemléletére korlátozódó látásmód megváltoztatására és eszerint cselekvésre. A kötet az olvasót a mű anyaggazdasága és korszerű szemlélete, módszere, olvasmányossága révén elgondolkodtató intellektuális élményben részesíti, és ennek hatására kívánja azt, bárha ezután minden helytörténeti szintézis ilyen színvonalú lenne. Mérei Gyula VARGA JÁNOS HELYÉT KERESŐ MAGYARORSZÁG. POLITIKAI ESZMÉK ÉS KONCEPCIÓK AZ 1840-ES ÉVEK ELEJÉN Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. 211 1. Varga János új műve az 1840 és az 1843—44. évi országgyűlés között eltelt időben a Monarchiában és Európa népei között helyét, a feudalizmus általános válságából a polgári viszonyokhoz vezető útját kereső Magyarországban észlelhető törekvéseket - a szakirodalom eredményein kívül hazai és bécsi központi kormányszervek, megyei hatóságok, családi levéltárak anyagának, továbbá kéziratban maradt egykorú politikai írásoknak hasznosításával - kíséri figyelemmel. Feltárja az egyes politikai irányzatok, célkitűzéseik a nemzetközi helyzetnek, a Habsburgok központi kormánya politikai vonalvezetésének és a Lajtától nyugatra fekvő tartományok viszonyainak egymással bonyolultan összefonódott együttesétől meghatározott indítékait, értékelését mindig az adott időmetszet történelmi körülményeinek, a haladás objektív követelményeinek figyelembevételével alakítja ki. Nem mulasztja el az egyes kimagasló történelmi személyiségek jelentőségének, politikai gondolkodásuk, tetteik alapján mérlegre tételét, úgyszintén annak feltárását sem, hogy nemzetünk létéért aggódó egyes haladó köznemesi politikusaink hogyan sejtették meg a történelemben jóval később bekövetkezett, a magyar nemzet számára tragikus fordulatokat. Ezen a réven a szerző a kötet egyes részeiben - közvetve, néhol szubjektív érzéseit sem titkolva —, a mának is szóló tanulságokkal szolgál. A mű színes tablót fest az 1840-es évek eleje nemzetközi viszonyairól. Ezekkel hozza összefüggésbe a legfelső birodalmi kormányzatnak új irányvonalát, amely a hazai és a nemzetközi irodalomból már ismert. Metternichék nem érzékelték, hogy a központosítás növelése a politikában és az áruk szabad forgalmának biztosítása a birodalmon belül csupán átmenetileg fér össze, mert az így serkentett gazdasági fejlődés növeli a szakadékot a változatlanul fenntartani kívánt politikai rendszer és a gazdaság között, és ezáltal is siettethetik a társadalmi válság kiéleződését a birodalomban. Ebbe az általános tervbe illeszkedtek be a központi kormánynak - a kötetben részletesen felsorolt -intézkedései azzal a céllal, hogy megszilárdítsák a magyarországi arisztokrácia hűségét az abszolutista, centralista kormány és Metternich iránt. Ugyanakkor több intézkedés hozzájárult egyes ausztriai bankok anyagi erejének a gyarapodásához. A Habsburg-birodalom legfelső vezetése nem bízott a magyar liberális ellenzék őszinteségében, és emiatt meggátolta, hogy nyilvánosságra kerüljön, hogy az ellenzék túlnyomó többsége nem óhajtja a kiválást a Habsburg-birodalomból. A birodalmi kormány tagjainak jelentős része ellenségesen tekintett a liberális ellenzék asszimilációs törekvéseire, mert ezek mögött szeparatista tendenciákat sejtett. Kollowrat ellenben az „oszd meg és uialkodj"elv érvényesítésére lehetőséget kínáló lépést vélt 13*
