Századok – 1984
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Sándor Pál: Az anekdotázó Deák Ferencről 1215
AZ ANEKDOTÁZÓ DEÁK FERENCRŐL 1223 A csendes elvonultság, a magányba burkolódzás: ez ugyanis Deák egyik — egyéni létformájában gyökerező — jellemző tulajdonsága. Egyik legszebb levelében, amelyet Vörösmartyhoz írt 1832-ben, huszonkilenc éves korában, maga is „magányos személy"-nek nevezi magát, alig titkolva a kínzó fájdalom rejtett érzéseinek hangjait.28 Később pedig - tizenkét évvel Antal bátyja halálát követően - betegeskedő Klára nővére egészségi állapotáért aggódva — az ötvenegy éves, magányos férfiú ezeket a szinte gyermeki kétségbeesésről tanúskodó sorokat veti papírra sógorának: „. .. én annyira egyedül állok a világon, hogy kívületek éppen senkim sincsen, kihez a tiszta rokon érzetnek és legbensőbb szeretetnek kötelékei kapcsolnának. . ,"2 9 Ε magányos egyéni létnek számos jellegzetességét és megnyilvánulását ismerjük. Deák sohasem házasodott meg. Ez korántsem jelentette azt, hogy nem foglalkozott a házasság gondolatával. Még kevésbé, hogy nem nyomasztotta ez az állapot. De akárhányszor felmerült a gondolat, mindig talált valamilyen aforisztikus vagy tréfás, olykor keserű, vagy egyenesen nyers ízű3 0 , önigazoló magyarázatot a házasodás gondolata ellen. Jellemző, és némi kesernyés humorral fűszerezett politikai példálódzást is alkalmaz álláspontjáról, amikor 1831-ben, huszonnyolc éves korában ezt írja Stettner (Zádor) Györgynek.* házasodásom „olly távol van még, mint a Lengyel Nemzet függetlensége, csak azon különbséggel: hogy a szegény, de derék Lengyelek mindent elkövetnek érette, én meg semmit nem teszek a házasulásért".3 1 Később látni fogjuk, hogy ez a kérdés a Deák-anekdoták gyakori tárgya. Igazi értelmét közlésük nyomán fogjuk fejtegetni. Tudjuk továbbá, hogy Deák viselkedése már tízesztendős tanulóként is eltért hasonló korú iskolatársaiétól. Azok vidám és hangos labdajátékában nem vett részt. Inkább félrevonultan sétált az iskola udvarán.3 2 Magányos sétái mindennapi életritmusává váltak, serdülő korától kezdve, késő öreg koráig. „Most jöttem haza a' Sétáló térről", írja 1833-ban sógorának, első, Pozsonyból keltezett levélrészletében.3 3 Az egyedüllét hangtalan hangjait Deák senkivel sem kívánja megosztani. Gyámleánya is megemlíti, hogy szeretett „napjában több órát" is egyedül lenni.3 4 2'Pukánszky Béla: Deák Ferenc kiadatlan levelei. Irodalomtörténeti Közlemények. Budapest, 1936. 313-316., vö.: Vörösmarty Mihály levelezései. Szerk.: Horváth Károly és Tóth Dezső, sajtó alá rendezte Brisits Frigyes, Budapest, 1965, 18. k. 30-36. (A továbbiakban: VMÖM) 2 9 Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei 1848-1861, Budapest 1886, 2. k. 222-223. (A továbbiakban Kónyi). A levél 1854. november 26-án kelt Pestről. 3"Ahogy ő „a költők életiratát ismeri, közülük az volt a leginkább boldog, kinek felesége legkorábban halt meg" - írta a huszonhárom éves Deák Stettner Györgynek 1826. július 6-án, Kehidáról keltezett levelében. KözliPukánszky: i. m. 142-145. *Stettner (Zádor) György (1799-1866) jogakadémiai tanár, aki irodalomkritikai és esztétikai tevékenységet fejtett ki. A Kisfaludy Károly köré csoportosult „Auróra"-kör tagjainak egyike. Ö ismertette össze Deákot Vörösmarty Mihállyal. Használta a Fenyéri Gyula írói nevet is. 31 Deák Ferenc levele Stettner Gy.-höz Kehidáról, 1831. áprüis 9-i keltezéssel. Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum, Kézirattár. Naplószám: 1981/15-2. (A továbbiakban: PSIM) 3 3 Vasárnapi Újság 1876, 8. sz. február 20. 122., vö.: Ferenczi: i. m. 1. k. 32-33., valamint gyámleánya visszaemlékezései: 53-54. 3 3 RO és LT Pozsony 1833. május 9. 11 órakor. 34 Gyámleánya visszaemlékezései: 70. és a köv. lapok. Ilyenkor „gondolkozik - számot vet önmagával" — írja. Hosszú sétáit orvosi javaslatra is tette. Ferencz: i. m. 3. k. 395.
