Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Kabdebo Tamás: Joseph Blackwell és az angol konzulátus terve az 1840-es években 1201
A PESTI ANGOL KONZULÁTUS TERVE AZ 1840-ES ÉVEKBEN 1205 Kíséreljük meg, hogy a fenti mondatban rejlő két megállapítás összefüggését bemutassuk, az 1840-es évek elejének idevágó vonatkozásaiban. A Habsburg-birodalomban csupán egyetlen város, Bécs rendelkezett nagykövetségekkel, ugyanakkor egyes nagyobb városok, illetve kikötőhelyek konzuli székhelyek voltak. Ide tartozott Velence, Trieszt, Fiume és Milánó.2 1 1840-ben egy Kappel Frigyes nevezetű pesti kereskedő meggyőzte arról a bécsi amerikai követet, hogy Pesten amerikai konzulátust kell létesíteni. A bécsi kormány azonban elvetette az amerikaiak javaslatát, és a nádor, belenyugodván a határozatba, szentesítette azt: ..Decisum: Rescribetur negativa opinio."22 Az elutasítást azzal indokolták, hogy külföldi hatalmak képviseleteinek nincs másutt helyük, csupán kikötővárosokban. 1841-ben egy Henry Kirk nevű brit kereskedő próbálkozott meg azzal, hogy megtegye a megfelelő lépéseket, melyek oda vezethetnének, hogy ő Pesten konzuli kinevezést nyerhessen. Mihelyst a külügyekben, belügyekben és gazdasági ügyekben járatos Kübeck báró megneszelte, hogy Kirk mire készül, értesítette Metternich kancellárt, s egyben arra kérte őt, jáijon közbe az angol kormánynál, hogy azok elálljanak abbeli szándékuktól, hogy Pesten konzulátus létesüljön. Ez ugyanis ellentétben állna az osztrák birodalmi kormány érdekeivel.2 3 Hajnal István, az angol-magyar kapcsolatok egyik legkiválóbb ismerője egy helyütt azt is feltételezte,2 4 hogy Esterházy Pál herceget, többek között, azért hívták vissza londoni osztrák követi állásából, mert túl gyakorta bátorította az angol kereskedőket, hogy azok látogassanak el Magyarországra, és fürkésszék ki hazánk kereskedelmi potenciálját. Habár Hajnalnak ezt a feltevését direkt bizonyíték nem támasztja alá, annyi azonban kétségtelen, hogy Metternich uralma alatt a bécsi kormány nem segítette elő az ország külkereskedelmének fejlődését, hiszen az ilyen fejlődés az osztrák-magyar kölcsönös gazdasági függés egyensúlyát is megbolygathatta volna. A konzulátus-kérdés tehát érzékeny pont volt a birodalmi kormány számára részben gazdasági, de még sokkal inkább politikai meggondolásokból kifolyólag. Az osztrák kancellár különleges súlyt helyezett arra, hogy az esetleges magyarországi konzulátusok alapítását megakadályozza. 1841 júliusában Metternich herceg Utasítást1 5 küldött Neumann2 6 báró londoni osztrák ügyvivőnek, melyben elrendelte, hogy a londoni nagykövetség lépjen érintkezésbe Lord Aberdeennnel, az angol külügyminiszterrel, megmagyarázván neki, hogy Magyarországon csak akkor létesülhet angol konzulátus, ha ebben az ügyben előzőleg Anglia és Ausztria megegyeznek. A Habsburg-birodalmon belül (így Metternich), Magyarország különleges alkotmányos helyzetben van, melynél fogva a magyaroknak módjuk lehetne arra, hogy kihasználva a helyzetet, politikai nyomást gyakoroljanak egy külföldi konzulátus munkájára. Annak ellenére, hogy a bécsi kormány teljesen megbízna abban, 21 R. Fynn: British consuls abroad. London, 1846. 24. 2 2 0. L. 1841/257. 2 3 Kübeck Metternichhez Bécs 1841. július 4.England Weisungen 1841. Staatsarchiv, Bécs. Báró Karl Kübeck (1780-1855) a Birodalmi Udvari Kamara elnöke volt. 3 * Hajnal István: Metternich és Esterházy. Századok 61(1927) 35-36. 3 5 Metternich Neumannhoz. Bécs, 1842. július 22. no 9. England Weisungen 1842. Staatsarchiv, Bécs. 3 4 Báró Philipp Neumann (1778-? ) osztrák diplomata.
