Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
1176 SPIRA GYÖRGY en) katolikusok, a többiek viszont az evangélikus egyház hívei. 7 S hogy ezeknek a parasztoknak van is okuk az elégedetlenségre, arról könnyen meggyőződhetünk, ha egy pillantást vetünk birtokviszonyaik 1848 előtti alakulására. Hogy a legfontosabbal, úrbéres állományukkal kezdjük: 1770-ben, a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés alkalmával a jobbágyok számára Alsópribelen 25 5, Felsőpribelen 10^ Alsópalojtán 31 - , Középpalojtán 24-, Felsőpalojtán pedig 13 j, összesen tehát 105 - jobbágytelket8 mérnek ki. Ám az 1828-i országos adóösszeírás lebonyolításakor az összeírok már mind az öt faluban lényegesen kevesebb: Alsópribelen 17—, Felsőpribelen 6 -, Alsópalojtán 21 -, Középpalojtán 14 -, Felsőpalojtán pedig 10 -, azaz összesen 70 — jobbágytelek tartozékainak megfelelő úrbéres szántó- és rétterületet találnak csak a jobbágyok kezén. Vagyis az úrbéres birtokállomány a közbenső időben Alsópribelen csaknem 29, Felsőpribelen több mint 42, Alsópalojtán kereken 31, Középpalojtán 40 s Felsőpalojtán 24, együttvéve pedig az öt községben majd 33%-kal megfogyatkozik. S ennek a csökkenésnek az okát a rendelkezésünkre álló forrásanyag elégtelensége miatt mindössze egy esetben tudjuk kideríteni, ez az egy eset azonban igen sokatmondó: Felsőpribelről szólván, az 1828-i összeírás készítői leszögezik, hogy a jobbágyok kezéből kicsúszott 4 - teleknek megfelelő úrbéres állomány olyan telkekből tevődik össze, amelyeket a korábban rajtuk ült jobbágyok elhagytak, s amelyeket ezért az összeírás idején a közbirtokosság kezel. Ami egymagában is elárulja, hogy a telki állomány megfogyatkozásában nem csekély részük lehet a földesurak visszaéléseinek, hiszen a földesuraknak nincs joguk ahhoz, hogy a jobbágycsaládok kihalása vagy elvándorlása folytán esetleg megürülő telkeket saját kezelésükbe vegyék, hanem ezekre az érvényben lévő jogszabályok szerint mindig újabb jobbágycsaládokat kellene telepíteniük.9 De ha a földesurak teljesen ártatlanok volnának is az úrbéres állomány összeszűkülésében, ez sem változtatna azon, hogy az érintett falvak lakói az úrbérrendezést követő évtizedekben csak elkeseredetten szemlélhetik helyzetük alakulását. Hiszen ajobbágytelkek tartozékainak nagyarányú megcsappanása azzal a következménnyel jár, hogy az apáik örökségén osztozkodó jobbágy fiak itt az egyes nemzedékváltások alkalmával az ország más vidékein élő sorstársaiknál1 0 jóval nagyobb mérvben kénytelenek feldarabolni a rájuk háramló telki állományt, mint ez világosan kitetszik a túloldali táblázatból, amely szerint 7 Vö. J. C. Thiele. Das Königreich Ungarn I, Kaschau, 1833,175-176.; Fényes II, 155.; StABB HMLKJk 1848 :1063. " Az egésztelkes jobbágyot Középpalojtán (ahol a föld minőségét az összeírok elsőosztályúnak ítélik) 1 holdnyi belsőség, 18 holdnyi szántó és 6 kaszálónyi rét, valamint a közlegelő, ill. a legeltetésre és faizásra szolgáló erdő használatában való részvétel joga, a másik négy faluban pedig (ahol a földet másodosztályúnak minősítik) 1 holdnyi belsőség, 20 holdnyi szántó és 6 kaszálónyi rét, valamint úgyszintén a legelő-, illetve erdőhasználatban való részesedés joga illeti meg. A holdat elsőosztályú földön 1100, másodosztályún pedig 1200, a kaszálót elsőosztályú földön 800, másodosztályún pedig 900 • ölével számítják (vö. Carolus Pauly: Constitutio rei urbarialis Regni Hungáriáé, Viennae, 1817, 6.,28., 378.; Carolus Pfahler: Jus Georgicum Regni Hungáriáé et Partium eidem adnexarum I, Viennae, é. n. [1820], 65.; II, Viennae, é. n. [1820], 47.), s 1 Döl = 3,6 m1. 'Pauly 115-119. 1 "Legalábbis a Pest megyeieknél, az egyetlen nagyobb jobbágycsoportnál, amelyet a kutatás ebben a vonatkozásban közelebbi vizsgálat tárgyává tett eddig. A vizsgálat eredményeit adja Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, Spira, A negyvennyolcas nemzedék 47-82.
