Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
1120 KEREKES LAJOS államként csatlakozni óhajt a három nappal korábban megszületett német köztársasághoz. Ausztria Ideiglenes Alkományozó Nemzetgyűlése ülésén Karl Renner államkancellár - a képviselők egyhangú és lelkes helyeslésétől támogatva — kijelentette, hogy Ausztria német népe egy testnek érzi magát a birodalmi német néppel, ezért javasolja, hogy az osztrák köztársaság ideiglenes alkotmánya juttassa kifejezésre Ausztria csatlakozási szándékát Németországhoz. Ennek megfelelően az ideiglenes alkotmány második szakasza kimondta, hogy „Németausztria a Német Köztársaság alkotó része. Külön törvények szabályozzák majd Németausztria részvételét a Német Köztársaság törvényhozásában és közigazgatásában, illetve a Német Köztársaság törvényeinek és intézményeinek kiterjesztését Németausztriára".6 Az ideiglenes alkotmány e pontjának szellemében fogant az osztrák kormány 1918. november 15-én Wilson amerikai elnökhöz intézett távirata is, amelyben arra kérték őt, hogy a népek önrendelkezési jogáról meghirdetett elveinek megfelelően támogassa a győztes hatalmak körében Ausztria csatlakozását Németországhoz. „Bízunk abban, Elnök Úr, hogy az ön által oly gyakran kifejezett alapelveknek megfelelően, támogatni fogja az ausztriai német népet e törekvésében, ön előharcosa volt annak a jognak, hogy a lengyelek, olaszok és délszlávok nemzeti álamokba egyesülhessenek a volt Monarchián kívül élő testvéreikkel, bízunk benne, hogy ugyanezt a jogot elismerik az ausztriai német nép esetében is."7 Az 1918 novemberében meghirdetett Anschluss-gondolat mint az osztrák nemzet történelmi létjogosultságára adott negatív válasz, a következő két évtizedben az európai politika szüntelenül visszatérő problémája maradt. Megszületése pillanatában az osztrák politikában fontosabb szerepet játszó pártok közös platformjának tűnt, holott a forradalmi megrázkódtatások nyomán hatalomra jutott pártok az „Anschluss"fogalma alatt az ausztriai német nyelvű lakosság sorsproblémáinak nagyon is különböző szociális és nemzeti tartalmat jelentő megoldásait értelmezték. Az összeomlást követő napok és hetek felzaklatott, lázas állapotában a pártok vezetőinek azonban aligha lett volna idejük és lehetőségük arra, hogy pártjaik hosszabb távú „nemzeti programját" átgondolják és kidolgozzák. így azután az Anschluss-jelszó látszólag az ideiglenes kormány egységes akaratának kifejezéseként jelent meg. Mélyrehatóbb elméleti művekben elsőként az ausztro-marxisták vezetői foglalkoztak a nemzeti problematikával,8 miután a nemzeti eszme térhódítása reális közelségbe hozta a munkásmozgalom nemzeti felparcellázásának lehetőségét is. Karl Renner és Otto Bauer végkövetkeztetései abban a megállapításban kulmináltak, hogy a nacionalizmus a kizsákmányoló osztályok ideológiájának integráns része, amellyel a dolgozó osztályok nem vállalhatnak szellemi közösséget. A munkásosztály a céltudatosan emelt nemzeti válaszfalakon felülemelkedve az internacionalizmus bázisán áll, társadalmi helyzetét osztályalapon, nem pedig a nemzeti hovatartozás szempontjából ítéli meg. A kulturálisnemzeti autonómia következetes megvalósításával és érvényesítésével orvosolni lehet a nemzeti sérelmeket, és ezek után nem lehet többé akadálya a munkásosztály általános 4 Karl R. Stadler: Hypothek auf die Zukunft. Entstehung der österreichischen Republik. 1918-1921. Wien 1968. 86. 7I. m. 87. 'Karl Renner: Der Kampf der österreichischen Nationen um den Staat. Wien, 1902; Otto Bauer: Die Nationalitätenfrage und die Sozialdemokratie. Wien, 1907,
