Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085

1106 URBÁN ALADÁR Esterházynak a király személye melletti tartózkodásából fakadóan természetesnek tartja. A herceg minden esetre nem siette el beleegyező válaszát, hiszen ekkor már a nádor hivatalosan felterjesztette a miniszterjelöltek névsorát az udvarhoz. Miért vállalta el Esterházy a miniszteri megbízatást? Úgy tűnik, elsősorban a közéletbe való visszatérés vágya miatt, amit Metternich bukása megnyitott számára. Nyilván Széchenyi győzködésének komoly szerepe volt benne, de talán annak is, hogy a herceg úgy vélte: a március 17-én Bécsben megalakult Kollowrat-minisztériummal együtt tud majd működni. Miért kellett Batthyánynak Esterházy? Horváth Mihály szerint a herceg személye egyrészt az arisztokrácia jóindulatát kívánta megnyerni, mintegy biztosíték volt, hogy soraiban „nem ébrednek fel a reactionárius ösztönök az átalakulás ellen", másrészt kifelé, elsősorban Anglia irányában bizonyságul szolgálhatott, hogy a magyar átalakulás „jogos és tövényes" kívánalmakon alapult. Marczali Henrik szerint Esterházy csatlakozása nemcsak azt hangsúlyozta az udvar előtt, hogy „Magyarország kormánya nem forradalmi", hanem bizonyos fényt is adott a minisztériumnak. Kétségtelen, hogy a tapasztalt diplomata és dúsgazdag mágnás csatlakozása a nagy nehézségek között alakuló Batthyány-kormánynak pillanatnyi előnyöket ígért létének elfogadtatása, helyzetének megszilárdítása szempontjából. Az is kétségtelenül hasznosnak ígérkezett Batthyány és a külpolitikában hozzá hasonlóan Anglia irányába tekintő liberálisok szemében, hogy Esterházy nemcsak a bécsi angol nagykövettel, Ponsonbyval volt jó viszonyban, hanem népszerű volt az angol udvar előtt is. (Viktória királynő annak idején, amikor Esterházy elhagyta Londont, őszintén sajnálkozott „a szeretetre méltó és kedves ember" elvesztésén, aki „egyformán kedvelt volt és egyformán jó viszonyban állott mindkét párttal".) A leendő külügyminiszter népszerűsége — mint ismeretes — Palmerston és Ponsonby Ausztriát támogató magatartása miatt haszontalan maradt, míg Esterházy diplomáciai tapasztalatai a későbbiekben inkább csak arra szolgáltak, hogy kényes helyzetében megőrizze jó viszonyát Béccsel. Anélkül, hogy elébe vágnánk a fejleményeknek, leszögezhetjük : a herceg a király személye körül inkább a maga, mintsem kormánya véleményét képviselte.7 Ami Szemere Bertalan részvételét illeti a Batthyány-kormányban, az — eltekintve Kossuth helytelenítésétől — a kortársaknak magától értetődőnek tűnt. Szemere már az 'Vukovics véleményét Esterházyról 1. Vukovics Sebő: Emlékiratai.. . . Bp. 1894. 85-86. Esterházy angliai szereplésére 1. Hajnal István: Metternich és Esterházy. Századok 1927-28. 21-44. Deák említett levelét Esterházyról 1. Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához. Történelmi Szemle 1979. 269. Esterházyra az 1847/48. évi országgyűlés idején 1. Andics i. m. I. (Bp. 1981.) 289-290, 324-325, 432. A herceg nyilatkozatát Batthyány perében 1. Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos. . . főbenjáró pöre. Bp. 1932. II. 328. Márc. 17-i felajánlkozására 1. Aba fi i. m. 149. Széchenyi márc. 31-én levélfogalmazványt készített Esterházynak, amely szerint „minden megszorítás nélkül" vállalta volna tárcáját; 1. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp. 1930. II. Bev. CCCLII. p. Esterházy feltételei: OL H 2. Az 1848^19-es minisztérium levéltára. Miniszterelnök elnök ir. 1848:162; Batthyány válasza: OL Ρ 136. Esterházy es. lt. II. Pál hg. iratai. (Az, hogy a herceg felmentését kérte az ogy előtti szereplése alól, kiszivárgott; 1 a PH ápr. 94 vezércikkét.) Esterházy 1848. szept.-i nyilatkozatát, hogy „csak több mérsékelt férfi ismételt kérésére" vállalt tárcát, 1. Andics i. m. II. 141. Széchenyi naplója szerint a herceg jún. 23-án Innsbruckban szemrehányást tett neki, mert rábeszélte őt a miniszterségre. Vélemények Esterházyról: Horváth M. i. m. II. 636; Marczali Henrik: A legújabb kor története, 1825-1880. Bp. 1892. 614. 1. mé$Spira György: Négy magyar sors. Bp. 1983. 63-64.