Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
1088 URBÁN ALADÁR nevelési, Nyáry a rendőri, Ghiczy Kálmán a pénzügyi és Teleki Ádám (ekkor a 12. huszárezred ezredese) mint a hadügyi tárca várományosa szerepel.1 A kérflésnek természetesen Pozsonyban kellett eldőlnie, miután az országgyűlés — Pest forradalmárainak sürgetésére — nem volt hajlandó a fővárosba áttelepülni. A diéta székhelyéről pedig nem érkeztek olyan hírek, amelyek a kormány várható gyors megalakulásáról szóltak volna. Az országgyűlés március 19-én Pesten járt küldöttsége semmi érdemit nem tudott a leendő minisztériumról mondani. A fővárosi küldöttség, amely ugyancsak március 19-én jelent meg az országgyűlés alsótáblája előtt, már hozott némi információt. Pozsonyban ugyanis Kossuth és Deák minisztersége mellett változatlanul hallották Széchenyit emlegetni s mellette már Esterházy Pál herceg nevét is. A küldöttség így másnap, amikor Batthyánynál tisztelgett, aggodalmát fejezte ki mind amiatt, hogy „régi népszerűtlen nevek" is szerepelnek a miniszterjelöltek között, mind pedig azért, mert hír szerint „a ministeriumnak nem lenne minden ága kiegészítve". Batthyány nem volt hajlandó részletes felvilágosítást adni, csak azt válaszolta, hogy ismerik elveit (vagyis bízzanak választásában), s „ha a ministerium csak egy ágában megcsonkítatnék: visszaadja azonnal a tárczát". A válasz határozott volt, s annyit kétségtelenné tett, hogy a kijelölt miniszterelnök hallani sem akar arról a kísérletről — amiről esetleg előző napi bécsi útja alkalmából maga is értesülhetett —, hogy kormányában pénz- vagy hadügyminiszter ne legyen! Pest mindenesetre március 22-én már rendelkezett bizonyos, bár korántsem megnyugtató információkkal. Mint másnap a Pesti Divatlap fővárosi barátok Pozsonyból hozott híreire hivatkozva jelentette : „az új nemzeti közügyérség" tagjai között Kossuth mint belügy, Deák igazságügy, Esterházy herceg (kivel Kossuth Bécsben összebarátkozott — teszi hozzá a szerkesztő) külügy és Mészáros Lázár huszárezredes mint hadügyminiszter szerepelnek. Egy nappal később, március 24-én a Kossuthoz közel álló Hetilap március 19-én Pozsonyból keltezett tudósítása megerősíti és kiegészíti a fentieket: „A ministerelnök gróf Batthianyi Lajos - tehát tárcza nélkül; Kossuth Lajos a bel-, Deák Ferencz az igazságügyi tárczát elfogadták; kineveztettek a külügyekre herczeg Esterházy Pál, ki Bécsben fog lakni, Mészáros Lázár a szardiniai király czimü huszárezred kormányzója (most Milanóban) a hadügyre, kikről nem tudatik, vájjon a tárczát elfogadják-e? A hátrelevő 4 tárczára 7 jelölt van, u. m. Szentkirályi Móricz, b. Eötveös [sic] József, Pulszky Ferencz, Szemere Bertalan, Perényi Zsigmond, b. Vay Miklós, gr. Széchenyi I." 'Kossuth márc. 18-19-i beszéde: Kossuth Lajos összes Művei (KLÖM) XI. Bp. 1951. 667—669., 674-676. A márc. eleji pesti miniszteri névsor és a 9-i levélre 1. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. 81. Batthyány márc. 14-i levelét közli a Pesti Hírlap (PH) márc. 18-i száma. Az Ellenzéki Kör listája: OL 1848/49-es nyomt. Nyomda megjelölése nélkül. (Az egyik példányra tintával rávezetve: „Nyomtatott 1848. Mart. 16. Landerernél az ellenzéki kör meghagyásából".) A listát közli: Nemzeti Újság márc. 17. A Körben lezajlott eseményekre 1. Kléh István: A pesti forradalom története 1848-ban. Pest, 1848. 32-33. Birányi listájára 1. Birányi Ákos: Pesti forradalom. Pest, 1848. 43. A márc. 15-i bécsi levélre 1. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. I. Bp. 1950. 105. Széchenyi, Deák és Kossuth jelölésére uo. I. 112, 119; Abafi Lajos: Az 1848-ki pozsonyi országgyűlésről. Hazánk IX. (1888) 147.; Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez, 1808-1860. Bp. 1943. 660.
